Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)

Régészet - Tettamanti Sarolta: Adatok a Pilis hegység középkori településtörténetéhez

lítva. Iránya: Ny-ÉNy—K-DK, a koponya iránya 61,9^-ot tér el É-tól Ny felé. A sírfolt tengelye: 56,2°. Inf. I—

II. Mellékletek: Bronzhuzalra fűzött gyöngysor részei a koponya bal oldalán, majd az alsó állkapocs alatt folytatódva (5. kép 4.). Bronzgyűrű a bal comb forgóján, eredetileg a bal kézen (5. kép 3.). 1969 nyarán a temető határainak megállapítása érdekében kutatást végeztem a felső fejtés északnyugati szélén kívül; a két fejtés közötti magasabb szintű, még érintetlennek vélt területeken; ezen kívül megvizsgáltam, hogy a Szelesféle ásatás egymástól távol eső árkai között nem maradtak-e feltáratlan sírok (2. kép)?

1 39. sír: Mélység: a koponyánál 79 cm, lábnál 83 cm. A sírfolt 77 cm mélyen jelentkezett. Lekerekített sarkú téglalap, hossza: 205 cm, szélessége: átl. 76 cm. A váz háton, nyújtott helyzetben feküdt. A koponyából bolygatás következtében csak az alsó állkapocs került elő, amely eredeti helyén volt. A bal kar nyújtva, szorosan a test mellett, a jobb alkar a medencére hajlítva. Iránya: Ny-ÉNy—K-DK, a koponya iránya 56° É-tól Ny felé. Nő? Mellékletek: Az atlasztól nyugati irányban 15 cm-re, tehát az eltűnt koponya jobb oldalán 2 db bronz S végű karika (5. kép 5.). A bal kéz egyik ujján bronzgyűrű, a jobb kéz egyik bolygatott helyzetű ujjcsontján szintén egy bronzgyűrű (5. kép 6.). 40. sír: Mélység: 44 cm. A koponya arccal előrenéz, a koponyatető betört. A vázból csak a felsőtest csontjai (kb. könyökig) kerültek elő. A sír körül állat járások, rágcsáló hordta el a többi csontot. Kisgyermek. 41. sír: Mélység: 41 cm. A sírfolt 25 cm mélyen jelentkezett, de méretét megfigyelni nem lehetett. Mérhető vázhossz: 128 cm. Bolygatott. A koponya összetört. A gerincoszlop vonala erősen eltorzult. A karok szorosan a test mellett nyújtva. Iránya: Ny-ÉNy—K-DK, a koponya iránya 68° É-tól Ny felé. Gyermek. — A váz felett a mellkas jobb oldalán állatcsontok (?) töredékei. A sír bontása közben újkori vastárgyak is előkerültek. 42. sír: Mélység: 15 cm. A váz rendkívül bolygatott, csupán a lábszár volt eredeti helyzetben, nyújtva. A sír környéke annyira bolygatott volt, hogy nem ide tartozó emberi csontok is kerültek itt *elő. A lábszár iránya lábfej felől mérve : 33° eltérés Ny-tól D felé, tehát DNy—ÉK. Gyermek. Mellékletek: Kb. a nyak táján erősen bolygatott helyzetben sodrott bronz nyakperec töredékei, a környékén gyöngyökkel. Néhány csonton patina (5. kép 7—8.). 43. sír: Mélység: 10 cm. Kisgyermek csontvázának néhány bolygatott töredéke. 44. sír: Mélység: 10 cm. Rendkívül bolygatott és hiányos váz. Kisgyermek. 45. sír: Mélység: 13 cm. A váz szintjében a sírgödör szélessége: 69 cm. A váz majdnem teljesen elpusztult. Eredeti helyén a koponya töredéke, a jobb alkar és a lábfej csontok maradtak. Igen hiányos váz. Felnőtt. Melléklet: Kb. a bal kéz helyén egy sima nyitott bronzkarika (5. kép 9.). A temető sírjainak túlnyomó többsége sajnos minden régészeti megfigyelés nélkül pusztult el. Pusztította a homokkitermelés, a talaj eróziója és a földművelés. A néhány hitelesen feltárt sírból származó leletanyag a temető kronológiai és társadalmi szempontok szerinti elemzését csupán korlátozott mértékben teszi lehetővé. A fej ékszerei Az S végű karikák. Az 1, 17, 23, 25/a és a 39. sírokból kerültek elő. A térképre tehető sírok esetében S végű karikát a felső fejtés keleti felében s a bányától keletre találtak. Igaz, hogy rendszeresebb ásatás is csak ezen a területen volt (2. kép). A Sashegyi S. által feltárt 1. sír is a bánya keleti felében volt, bár az általa feltárt sírok pontos helyét nem tudtuk meghatározni. 3 szórvány S végű karika

28 közül az egyiknek a helyét ismerem: a felső fejtés déli szélén középtájt "találta Szeles S. Ez a temető S végű karikáinak legnyugatabbi ismert előfordulási helye. 80