Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)
Régészet - Tettamanti Sarolta: Adatok a Pilis hegység középkori településtörténetéhez
A Duna egykori árterére, a Szentendre és Pomáz között elterülő ún. Tófenékre néző lankásabb domboldalakon sok helyen fedezhetők fel elszórt kisebb középkori települések nyomai: a Koszicze-Vrbnyak, Fehérhegy, StaragroblyeÓtemetők dűlőkben és a Zdravlyak-aülő keleti felén kevés kora Árpád-kori, több XIII— XIV. sz-.i fehér és szürke korongolt edény-töredék gyűjthető (1. kép 2.)fi A felsorolt lelőhelyek egy település-földrajzi egységet képviselnek: a Dera pataktól északra a hegyek lábánál, az ártér peremén félkörben helyezkednek el nyílt, széles, vízben gazdag térségeken (1. kép). A Szente-düiői település a Dera és Barát-patakok közötti fennsíknak a Duna árterére néző lankáin terül el. A templom maradványai a vasútvonal, ül. a budakalászi műút mentén a Petőfi tsz irodaépületeinél találhatók. Sashegyi S. részleges felmérései szerint egyhajós. 7 Körülötte temető volt. A telep földbe mélyített lakóházait a templomtól északra és keletre figyelték meg. Az 1970. évi terepbejárás alkalmával zömében a műúttól keletre — ahol a templom is van —, de a másik oldalon, a Tavan-dűlő keleti felén is szürke és fehér, vörös festésű korongolt edény-töredékeket gyűjtöttünk; a felszínen kora Árpád-kori leletanyagot nem találtunk (1. kép 3.). 8 Innen északra a Dera kanyarulatánál emelkedő dombháton, a Szövőgyár területén és tágabb környékén Árpád-kori lelőhely található (1. kép 4.). [) A község belterületén az egyetlen hiteles középkori lelőhely a Majdanpoljafennsík északi, Dera patakra néző lejtőjén, a SzeZistye-dűlőben van. Részben beépített terület, kiterjedése nem állapítható meg (1. kép 5.). 10 A mai Pomáztól északnyugatra a Kovácsi-Dera patak völgyében, a Szamárhegy, a Kiscsikóvár és a Kartal-dűlőnek nevezett dombok között a Lugri-dűlőben régóta ismert Árpád-kori település és temető van. A nagy tömegű felszíni leletekből ítélve a kora Árpád-kori falu mintegy 500 m hosszan húzódik egy forrásvizekben bővelkedő területen az 1954- és 1958-ban B. Thomas E. feltárta római kori villaépület közelében. Az épület nyugati felében a falutelepüléssel megegyező korú és későbbi leletanyagot is találtak. Az alaprajz egyes részei szerint lehetséges, hogy az épület később keresztény kultikus célt szolgált, esetleg a középkorban is. 11 Ugyanannak a dombhátnak — amelynek északi lejtőjén a falu volt — a tetején és a déli lejtőjén egy mintegy 150—200 sírós, X— XI. sz.-i temető nagy része pusztult el homokbányászáskor az utóbbi négy évtizedben. Sashegyi S. 1938—40-ben 11 sírt tárt fel (1. kép 6.). 12 1. sír: Mélység: 30 vagy 60 cm? A sírgödör mérete: 190X^0 cm- Vázhossz: 180 cm. A váz háton, nyújtott helyzetben feküdt. Jobb felét a homokbányászás elpusztította. Mellékletek: két bronz, S végű karika a koponya jobb és bal oldalán a fül táján. 13 A sír az akkori bányászéi északi peremén feküdt, a keleti részen. 1 ' 1 2. sír: Mélység: 100 cm. A sírgödör szélessége: 60 cm. A váz háton, nyújtott helyzetben feküdt. A lábszárat a fejtés elpusztította. A koponya teljesen ép. Nő, Ad. (20— 25 éves). 15 Mellékletek: 3 db kerek, lapos, bronz ruhaveret, hátoldalon 2—2 füllel, egy a koponya jobb oldalán, a fültőnél, kettő a bal fültő, ill. állkapocságnál. A bal alkar mellett kívül egy fél bronzkarika. A sír a fejtés északi peremén a nyugati részen került elő. 16 3. sír: A lábszárcsontok egy részét kivéve, a sírt a homokbányászás elpusztította. A fejtés keleti szélén volt. 4. sír: Lócsontváz? 17 Korábban kibányászott területen a bánya északnyugati szélén. Az 5. sír az északnyugati, a 6. sír az északkeleti fejtésszélen volt. 7. sir: A nagyméretű sírgödör alján Sashegyi S. ugyanolyan X— XI. sz.-i edény73
