Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)

Régészet - Dinnyés István: Blaskovich Múzeum régészeti gyűjteménye

temető 2. csoportjának egyik jellegzetes övtípusa) a VII. század közepétől keltezi

58

. A bronzcsat és a négyszögű vas veret párhuzamait megtaláljuk a dunapentelei fejedelmi temető

59 anyagában. Sírleletünk tehát a középső avar kor

60 emlékanyagához

61 tartozik, melyben először tűnik fel a szablya használata, lemezes Övdíszeiken nem ritka az üvegbetétes rekesz, fejedelmi leleteit a tótipusztai (ozorai

62

), igari

63 és dunapentelei

64 családi temetők tartalmazzák, a csoportot a VII. század utolsó harmadára, 670— 700 körűire keltezhetjük. Tápiószentmárton-Sőreg (IX. t. 12—14.) A kisvasút és a tápiószentmárton-tápiószelei kövesút találkozásától nem messze, 1953-ban, talajminta felvételekor késő avar női sírt bolygattak meg

G5

. Tűtartó. Téglalap alapú hasábos, díszítetlen, csont tűtartó. H.: 6,6 cm; Sz.: 0,9 cm; V.: 0,7 cm. Orsógomb. Sárgásszürke, jól iszapolt, kettős csonka kúp alakú. Mindkét oldalán bemélyített, vízszintes vonalak között kettős hullámvonallal díszítve. Á. : 3,3 cm; M.: 2,1 cm. Gyöngyök. 2 db barnászöld, 1 db zöld színű, dinnyemag alakú gyöngy. Leletek leltári száma: 68.21.1—3. Tápiószele-Papszög, Páskomi dűlő (X. t. 21—25.) Kelta edénytöredékek mellett VIII—

IX. századi cserepek

66 kerültek a múzeum gyűjteményébe. Lelt. szám: 68.36.1—15. Tápiószele-Zúgói híd (X. t. 26—27.) A lelőhelyről két, VIII—

X. századra keltezhető

67 edénytöredéket ismerünk. Lelt. szám: 68.69.1. és 11. A honfoglalás kora (X. század) Tápiószentmárton-Szentkirályi-íéle homok (XI. tábla 1—5.) 1947-ben talált sírlelet. Bronzhuzalból készített, sodrott karperec (XI/1.). Végei hurokba foglalt spirállal díszítve. Á. : 6,7 cm ; á. : 6,5 cm. Gömb alakú, öntött bronz füles gomb egyik fele (XI/2.). H.: 1,7 cm; Á.: 1 cm. Csüngő (XI/3.). Kis méretű, átfúrt, kauri (Cypraea moneta) csigából készült. H.: 1,5 cm; Sz.: 1,1 cm. Kengyelpár (XI/4—5.). Körte alakú kengyelek. A szárak lapos vasból készültek, füleken téglalap alakú szíjrés. A széles, ívelt talpalón, alul gerinc fut végig, M.: 14 cm; Sz.: 11,5 cm. Lelt. szám: 54.19.1—5. A sírt a spirálvégű, sodrott karperec és a kauri csüngő együttes előfordulása a X. század 2. felére, pontosabban a 3. negyedére keltezi

68

. Tápiószele-Város, Hegyes (XI. t. 6—10.) Posztor I. telkén, 1955-ben kelta leletek mellett honfoglalás kori sírok leletei kerültek elő

69

. Körte alakú, lapos vasból kovácsolt kengyel töredéke. Nagyméretű fül, szabálytalan téglalap alakú áttöréssel (XI/8.). H.: 16 cm. Körte alakú kengyel (XI/6.). Háromszög keresztmetszetű szárain IXIXI-rovátkolás. Téglalap alakú fül, szabálytalan alakú szíjréssel. Talpalója ívelt. Töredékes. M.: 14,3 cm; Sz.: 12,6 cm. Körte alakú kengyel (XI/7.). Lapos vasból kovácsolva. Fülén téglalap alakú szíjrés, talpalója ívelt. Törött, hiányos. M.: 13,7 cm; Sz.: 12,8 cm. Kis méretű kengyel töredéke (XI/9.). Téglalap alakú fül keskeny szíjréssel. H.: 11,7 cm. Pofarudas zabla (XI/10.). Szájvasak végein 1—1 kis karika, a pofarúd középső részéhez lemezes, áttört fül kapcsolódik. Törött, hiányos

70

. A lelethez tartozik még egy patacsont. Leltári szám: 59.1.15—20. 46