Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)

Megemlékezések - Novák László: Balla Károly (1792–1873)

iször Ezen résznek árendája a folyó 1827-ik esztendei September 29-ik napjától kezdődvén, fog attól fogva 32. Esztendeig, és így 1859-ik Esztendei September 29-ik napjáig tartani. Melly árendás Esztendők lefolyta alatt azon plága földnek akármely névvel nevezhető haszonvételéért tartozik a Tisztelt Nemes Ballá Károly Ür NagyKőrös Várossá Közönséges Cassájába Esztendőnként árendaképpen befizetni minden Jugerumtól két xrt. ezüst pénzbe; és így 2°

r Ezen plága főidbe lévén most némely ritka nyárfás Erdő... szabadságában fog azon nyárfás Erdőt czéljaihoz képest akármikor levágatni, csak hogy a törzsökök legalább addig ki ne vesszenek, míg a közöttük plántálandó csemeték bizonyos reménységet nem nyújtanak arra, hogy belőlük állandó Erdő nevelkedik... 3

or A' lévén fő czélja ezen árendás szerződésnek, hogy a fentforgó plága földben lévő futó Homokok Erdővel beültetődjenek s elfolytassanak: annálfogva a Tisztelt Árendátor Ür magára felvállalja azon Homokoknak Erdővel való beültetését maga tulajdon költségén oly móddal, hogy az általa ültetendő Erdőt 32. Esztendeig, e' jelenvaló Árenda fentebb kitett kezdetétől fogva használhassa, és az Árenda végével egészen annak fajit vagy eladhassa, vagy egy tarlóra levágathassa ... 4

er Hogy ha tiszt. Árendátor Űr ezen homok táblának némely részeit alkalmatosnak találja a szőlő ültetésre; szabadsága lészen azokat nyolczad vagy kilenczed Dézmára akármely lakosoknak kiadni... 5°

r A fent forgó árendás plágába Árendátor Űr Épületeket tétethessen ... 6

or Hogy ha tiszt. Árendátor Űr a megért plága földben lévő futó homokoknak Erdővel s' Szőlőkkel beültetésébe semmire sem mehetne; úgy hogy Árenda 5-ik Esztendeje végével nyilván kitetszene, hogy a czélba vett Erdő ültetés foganatlan lészen; ezen esetben Jussa lesz Nagy-Kőrös Várossának, ugyan ezen egész plága földet visszavenni, és tiszt. Árendátor Urat onnan a további Árendától maga hatalmával elmozdítani, annélkül, hogy az Erdő ültetésre addig haszontalan tett költségeit megtérítené, valamint az addig ne talán teendő Épületek árrát is ezen esetben a Város megadni nem fogja..." (NAJMA. 72.52.7.) 10 „Kémlő a Gazdaság, Ipar és Kereskedésben" (szerk. Ballá Károly), II. évf. 1837. 11 Keserűen ír ezzel kapcsolatban Ballá Károly: „Politikai újság szerkeztoink kezeiben lévén az engedelem, hogy a politikai darabok közé gazdasági, kereskedési, ipari s egyéb tárgyakat is keverhessenek, ők ezt, mint hírlapjaik bizonyítják, mivel tenni elmulasztották, ama hazafiúi szándék lepett meg, hogy e hiányt pótoljam. Ebbeli vállalatom azonban hogy annál nagyobb hatással közelítse meg a czélt, íróink közre munkálását, s olvasóink részvétét tette szükségessé... A fölszólítás megtörtént; de a következmény csalt: mert az előfizetői szám ki nem pótlá azon költségeket, melyeket ily szétágazott intézet fentarthatása kívánt; íróink közül pedig néhány hazafiúkat kivévén, a többiek vagy semmit sem munkáltak; vagy ha tettek is valamit, azt mintegy a „Kémlő" ellenére, politikai újságokba küldözgették. Ily körülmények közt... a „Kémlő" érdekei sokkal silányabbak, s épen nem azok lettek, melyek tervemből lettek volna támadandók. — Mely helyzetben inkább kész valék az intézettel felhagyni, mint azt, a kitűzött czéltól, hatástól s erőtől távol, ügyefogyottan, s nyomorkodva tengetni... De midőn a „Kémlő" megszüntetését jelentem, megkívántatónak látom, nem panasz, hanem szükséges tudomány végett egyszersmind ama fő ok kifejtését is, mely véleményem szerint míg el nem mozdíttatik, addig gazdasági folyóírással nem bírhatunk. Mondottam már, hogy politikai újságszerkeztőink csaknem mindenféle folyóírásaink mezején szabadon gázolnak, s így a gazdaságén, kereskedésén, és iparén is. Melynek hatása hasonló ama kárhoz, midőn valaki gazdag rétjeire kaszállás idején csordát hajtván, a fűnek négy ötödrésze letapódtatik, egy ötöde pedig prédálva jut dobzódás alá" (1837. 407.). 12 Pl. a „Tudományos Gyűjteményben" 1817-től írt, s később a „Falusi Gazdában" (1861), „Gazdasági Lapok" (1866), „Kertész Gazda" (1866) stb. hasábjain cikkezett. (Szinnyei J., 1691.). 13 Az árvíz idején б is kivette részét a mentési munkákból. A Városházán menedékhelyet rendeztetett be a rabokkal, s még tehenet is felvitetett az emeletre, hogy a gyermekek szükséget ne szenvedjenek. (NAJMA. 72.52.1.3.). 14 ö maga nem mehetett a csatába, de Kálmán fiát elküldte; míg Nyáry Pál — rokona s barátja is volt egyben — háborúban volt, Nyáregyházáról áthajtatta Pótharasztra a jószágállományát. (Porzó., 1892. 664.). A szabadságharc utáni üldözte349