Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)

Régészet - Balanyi Béla: A Nagykőrös határában 1879-ben és 1894-ben folytatott ásatásokról

Bár egymástól aránytalan távolságban vannak az egyes sírok, azért mégis elég könnyen rájuk lehet bukkanni, mert segédkezet nyújt a régiek különös temetkezési módja. Ugyan is ők a kiásott gödör fenekét szépen kitapasztották, ebben a holttestet szépen elhelyezve agyagréteggel körülvették úgy, mintha az egész test egy agyag koporsóban feküdt volna. Fejénél rendezték azután a gyászlakomát, torokat. Mármost, ha a fekete talajban hányt agyagréteg, vagy éppen a tűzhely megmaradt jelei mutatkoznak, ez biztos és kétséget kizáró tanújele annak, sírra bukkantunk. Az emberek egyhangúlag munkálkodnak, az ásó nesztelenül hatol kezeikben mind mélyebbre-mélyebbre a földbe. Némelykor éles sercenés hallatszik az ásó alatt, ilyenkor gondosan metszik le a földréteget, a felügyelők kíváncsi érdeklődéssel várják a régész úr gondos földbontását, majd maguk is segítenek lefejteni az agyag koporsót, s egyszerre előtűnik a koponya, vagy valamely más csont darab. A csontvázat nagy ásókkal kibontani nem lehet, azt külön kis eszközökkel végzik. Legkiválóbb lelet volt a keddi, egy rendkívüli nagyságú asszony csontváz. Néhány kiásott nyakcsigolya örömet keltett a kutatók között, mert ezek meg voltak zöldülve, ami éremnek a jelenlétét tanúsítja. Rövid vártatva egy fibula tűnt elő egyetlen egy gyöngyszemmel. A fibula olyan mint a mai nagyon egyszerű nyak, vagy brosstű; bronzsodronyból van alkotva úgy, hogy az egyik végén több körcsavarulatot képez, a másik pedig egymásba illeszthető. Kissé lejjebb egy nagy vékony, nagyságra pedig akkora ezüst pénz darab jött napfényre, mint egy fillér. Már sokkal nagyobb volt az a rézpénz, melyet a medence csontnál találtunk meg. Ezek a pénz darabok azért fontosak, mert segítségükkel körülbelül meg lehet határozni a temetkezés idejét. így az ezüst pénz, mely a csigolyáknál feküdt, s mely valószínűleg a szájon keresztül (?!) csúszott oda: Vespasianus római császár pénze, ki pedig az I. században élt Kr. u.

56 Minden csontváz lábánál egy fazék áll, némelyik igen csinos kivitelű. Érdekes egy tőr maradvány, melyet az idő eltorzított ugyan, de alakját megtartotta. Az ásatás eredményeként felemlítjük még a kőkorszakbeli eltört baltákat s az őrlő köveket. Ezeket az egyszerű eszközöket látva eszünkbe jutnak a régi idők. Szinte magam előtt látom a csekély igényű, de hatalmas és egészséges embereket, szinte a megelevenedett múltba képzelem magam, midőn kezem a hideg csontvázhoz ér, ez felébreszt az ábrándozásból s a kétezred évvel ide hányt ősi hantokat vakmerően bolygatom meg s kutatok tovább. (Danóczy Antal.)"

57 A „Diák-kürt" ugyanezen száma a hatodik oldalán ismét az ásatásokkal foglalkozik. „Az ásatások a zord idő beálltával városunk határában végetért. Lehetetlen most köszönetünket ki nem fejeznünk az itt volt régész uraknak kik nem csak, hogy alkalmat nyújtottak az ifjúságnak arra, hogy búvárlatokon jelen lehessenek, hanem szíves felvilágosításaikkal s érdekes magyarázataikkal e tudományág iránt is érdeklődést keltettek. Fogadják az ifjúság nevében hálás köszönetünket." A „Diák-kürt" fenti cikke azért is különösen érdekes, mert a szerző, Danóczy Antal nemcsak a leletekről tájékoztat, hanem megismertet a leletkörülményekkel és bizonyos mértékig az ásatási módszerekkel is, de elég jól leírta az előkerült tárgyak egy részét is, tehát tudományos feldolgozás hiányában fontos adatokat szolgáltat. Az előkerült leletek tudományos feldolgozására nyomtatott anyag hiányában mindössze egy meghívó utal, mely Nagykőrös város iratai között maradt meg: „Országos Régészeti és Embertani Társulat MEGHÍVÓ a folyó évi deczember hó 28-án, pénteken d. u. 5 órakor a Magyar Tudományos Akadémia heti üléstermében tartandó RENDES HAVI ÜLÉSRE. TÁRGYSOROZAT: 1. Dr. Posta Béla. A hatvan-boldogi ásatások. Mutatványokkal. 2. Nagy Géza. Jelentés a félegyházi és nagykőrösi ásatásokról. 3. Dr. Hampel József. Újabb régészeti leleteket mutat be. 4. Titkári jelentés. 5. Pénztárnoki havi jelentés. Budapesten, 1894 deczember hó 22-én. Dr. Szendrei János titkár."

58 29