Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)

Művészettörténet - Horváth Béla: Kernstok Károly „Őszi munka” című képéről

művészünk ha másból nem, reprodukcióból ismerte. A festményt a Műcsarnok 1894. évi Téli Kiállításán mutatták be, a katalógusban és másutt is reprodukálták. Erősen franciás igazodású munka, amely elsősorban Bastien-Lepage irányába kapcsolódik. Némi münchenies íz is érződik rajta, olyképp, mint Hollósy körében tapasztaljuk, amely e francia mester alkotásain fellelkesülve, művészetének münchenies átírásában jelentős szerepet játszott. A megfestés mikéntje mellett persze legalább ily erős, ha nem erősebb szálak fűzik a képet Millet művészetéhez és annak Bastien-Lepage-t is szem előtt tartó követőjéhez, Désiré Laugée-hez. Millet ,,Angélus"-a

23 és Laugée „Az ősz közeledté"-je (Les approches de l'automne)

24 egyaránt burgonyabetakarítást ábrázol, s úgy tűnik, mindkettő befolyással volt Patakyra. Döntőbb élménnyel és ösztönzéssel Miilet alkotása szolgálhatott. A kép formátuma, felépítése, tájképi része félreérthetetlenül erre mutat, bizonyos részletek azonban Laugée említett művének ismeretét feltételezik. így mindenekelőtt ugyanannyi, azaz négy alak szerepeltetése, három nőé és egy férfié, illetve ifjúé, aztán hogy a hozzánk legközelebb álló nőalak a bal oldalon magasodik fel, s mellé kerül a földre támasztott szerszám, továbbá, hogy itt is szerepel kosár, a földön kiforgatott, szerteheverő burgonya, ennek felszedésének mozzanata, hajoló mozdulat stb., oly elemek, amelyek az ,,Angélus"-on nincsenek, vagy nem így szerepelnek. Pataky, aki annak idején a Müncheni Akadémián Seitz osztályán együtt tanult Hollósyval, a „Krumpliszüret" megfestése előtt huzamosabban, mintegy fél évtizedig dolgozott Párizsban. Innen épp e kép készülése évében telepedett vissza Magyarországra, hogy Alvincben békés, csendes visszavonultságban alkosson.'

25 A francia hatáson tehát nincs mit csodálkoznunk, különösen ha tudjuk, hogy már tanulóéveinek egy részét is itt töltötte. Mivel pedig 1883—85 között felváltva élt Párizsban, Budapesten és a bajor fővárosban, a kissé münchenies íz is érthető, nemkülönben az a határozottabb magyaros jelleg, amely a képet Deák-Ébner művészetéhez fűzi, nevezetesen a ,,Baromfivásár"-hoz,

26 melynek összetevői közt persze megint csak nagy szerepe van a francia piktúrának. Kernstok „Őszi munká"-jának fő ösztönzője azonban ugyanúgy nem Pataky képe volt, bár ismerte, mint a ;

,Krumpliszüret"-nek nem Laugée alkotása, jóllehet ez is, mint Patakynál az ,,Ösz közeledte", belejátszott a mű alakításába. Az „Őszi munka", akárcsak a Pataky-kép, Millet elsődlegesebb befolyását mutatja. Tőle való egyenes átvétel maga a tárgy: a targoncára való zsákrakodás ötlete. Egyik krétarajzán

27 széles, lapos mező előterében falusi férfi és nő közös erővel emel egy krumplis zsákot a targoncára, amelyre előzőleg már felhelyeztek egy másikat. A tanulmány formátuma hasonló képünkéhez, s a jelenet itt is a kép előterében játszódik le, de teljesen párhuzamosan a képsíkkal, és csak két szereplővel. A férfi zsákot emelő mozdulata azonban így is rendkívül árulkodó, nemkülönben alakja és hasonló öltözete. A nő csupán lendületével s a munka nehézségének éreztetésével tart rokonságot asszonyainkkal. A rajz a két figurával, a targoncára emelt két zsákkal, a nagy, széles tájjal, a jelenetnek az előtérben való játszódásával s a képsíkkal párhuzamosan való elhelyezkedésével Miilet legnépszerűbb, a már Patakyra is hatást gyakorló „Angélus"-ra utal, annak egyik természetben felvett, még a harangszót megelőző munkát rögzítő előtanulmányának látszik. Kernstokot azonban aligha ez a rajz ragadta meg először Millet művészetéből (eredetiben feltehetően nem is látta), hanem maga az „Angélus", ez vezette aztán arra, hogy a francia művész más munkáival, így rajzaival is megismerkedjék. Ez a megismerkedés a hozzáférhető eredetik mel292