Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)

Művészettörténet - Gy. Petényi Katalin. Jel és jelentés Ámos Imre művészetében

A jövővárás képi jelei Kakas : Létra : Hangja az új napot, új élet kezdetét jelzi. Kakas, tus, temp., diófapác. Óriási, színesen pompázó kék-zöld-piros vibráló felületű kakas a hajnalt várja. Mellette az óra még csak éjfélt mutat. Háború, 1939, tus, gouache. A háborút megszemélyesítő szörnyfigurán gubbasztó kakas az új világ születésekor szólal majd meg. „Jákob létrája" csak emléksejtjeinkben dereng fel. Ámos Imre „létra"-motívuma az elérhetetlen szépség és igazság, egy „szebb" világ képi jele. Álom, 1939, tus. A létra a hold sarlójához támaszkodva a legmagasabb szférák felé tör. Európa népeihez!, 1941, tus. A rajz a pesszimizmus pillanatnyi megszólalása. A létrán felfelé haladó emberpár a mélybe zuhan. Látomás II., tus, gouache. A létra felső fokán zöld ruhás angyal fáklyával világítja meg a levágott férfifejet. Kulcs : Gyertya — lámpa — mécses : A titkok feltárója. Csendélet orosz hallal, 1940, Sötét idők, 1940, olaj. olaj. A gonoszt elűző fény, az árnyaktól mentes szellemi világosság. Halotti maszk, 1941, olaj. A halott csontos feje mellett a „gyertya", ha pillanatra fel is veti „az örök világosság" allegorikus konvencióját, jelentése a függöny előtt lebegő virággal az ember szabad világának eljövetelét sejteti. Sötét idők, 1940, olaj. A fehér burájú petróleumlámpa s a pislákoló mécses egyaránt az igazság megvilágítását, az igaz eszme győzelmét jelenti. A tükör képi jel jelentéstartalmát már az előző fejezetben bemutattuk. A „Háború", „Béke" s a „Megújuló világ" képi jeleiből szövődő víziórendszert kozmikussá növeli a tér- és idődimenziók végletes jelölése: a nap és hold egymásba vetített formája, illetve az óra visszatérő képi motívuma. 276