Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)

Néprajz - I. Sándor Ildikó: A dunabogdányi kőbányászat és kőfaragás néprajzi vonatkozásai

faluba vagy a környező községekbe házalap- vagy útépítéshez. Manapság már nagyon ritkán látni szekérrel való kőfuvarozást (8. kép). A csilléket az ún. csillepakolők. vagy bunkózópakolők rakták meg kővel. Ezt a munkát ma is kézi erővel végzik. A kövek mozgatásához csákányt (krampl), vasrudat (pajszer) — melynek egyik vége hegyes, másik lapos —, 9 ágú vasvillát használnak (2. kép). A kézzel föl nem emelhető, nagyobb darab köveket az előhasítók kettéhasítják (4. kép). Ehhez szükséges a hosszú nyelű, nagy fejű kalapács, a bunkó

10 (ráverőmacli), egy kis méretű ék (durmancs), mérce (maóz, lapos véső (pradajse), kézi kalapács (handslégli) és egy egylábú ülőke (ricstul) (1. kép). 11. kép. Kőhasítás 237