Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)
Néprajz - Novák László: Halottkultusz és fejfatípusok Albertirsán
úgy gondolja, hogy az új hiten (reformata) lévő magyarok (pl. Szentesen) a megkülönböztetés kedvéért régi fejfaformákat tartottak fenn, illetve újítottak fel, és a törökökkel való közös temetőhasználat miatt nem a katonáknak kijáró, mások részére tiltott, hanem a polgári személyek körében használt sírj eleket is átvettek (pl. a turbánt) (Csalog Zs., 1957. 208—209.). 2 Cz., 1902. 17—21. 2/a Bednarik R., 1949. 15., 17., 21., 59. 3 Nagy S., Szabó E., 1958. 222., 641. 4 Nóvák L., 1964. 1—18. 5 Földváry Zs., 1970.; Kopp J., 1971. 6 Nóvák József L., 1910 1—27. 7 Biczó I., 1908. 166—173.; Fábiánné, Biczó I., 1912. 69—84. 9 Újhelyi J., 1942. 9—15. 9 Lásd : Albertirsa községi Tanács egyszerűsítési távlati terve, 1963. 10 Reiszig E., é. n. 32., 79. 11 RKE. História Domusa.; Vö.: Reiszig E., é. n. 79. 12 RKE. História Domusa. 13 Okleveles adatok hiányában el kell fogadnunk az irsai evangélikus egyház fennmaradt írásos anyagát, amelyben az evangélikus egyház keletkezésének időpontja. az 1713—1714-es években jelöli meg. 14 Reiszig E., é. n. 39. 15 Az irsai RKE História Domusa. 16 Az irsai RKE História Domusa. 17 A különböző vallásúak arányának érzékeltetésére érdemes tekintetbe venni Fényes E. (1851. I. k. 18., 136.) adatait is: Alberti: evangélikus anyaegyház és katolikus fiókegyház: zsidó — 60 fő katolikus — 300 fő evangélikus — 1400 fő ír sa: katolikus és evangélikus anyaegyház, zsinagóga: óhitű — 10 fő református — 12 fő zsidó — 450 fő katolikus — 500 fő evangélikus — 899 fő 18 Erről említést tesz az irsai katolikus egyház História Domusa is: „A templom szentélye be volt kerítve és körülötte volt a temető." 19 Az etnográfiai szemiotika és kommunikáció alkalmazásának igénye Kós Károly 1955-ben íródott dolgozatában is felvetődött: „A népi társadalmi élet... sajátos tárgyi megnyilatkozásai formáinak legfőbb tulajdonsága a személyes vonatkozás és az, hogy mindenki „mondani akar" valamit. Többségük az életkor jelentősebb eseményeihez kapcsolódik. A hímes guzsaly, mángorló, sulyok és kapatisztító az ifjú legény komoly szándékáról „beszél" ... A halottat a rokon asszonyok „madaras" szövésű halottas abroszba csavarják, a kortárs férfiak pedig a halott nemét, életkorát, társadalmi helyzetét jelző cifra fejfát faragnak sírjára." (1972. 210.). E tudományos módszer elméleti kifejtése Hoppal M. (1970. 14—34., 1971. 25—40.) nevéhez fűződik. 20 A feleség 1930-ban halt meg, s a férj ezután készítette el a maga fejfáját is, amit 1956-ban, halálakor állítottak fel. 21 Nóvák József Lajos a Pest vidéki s a már korábban ismertetett fejfaformák alapján különböztette meg: 1. a fejfák; 2. az oszlopos fejfák; 3. Tcopjafák; 4. táblás fejfák típusát (1910. 2—3.). Domanovszky György már csak két típust állapít meg (1937. 223.). Timaffy L. Győr vidékén szintén két típusú: 1. gömbölyű fejű, „kontyos"; 2. „csúcsos", „hegyes" fejfákat ismertet (1963. 303.). Zentai János faragott fejfák, kopjafaszerű fejfák és névtáblák típusát állapítja meg az ormánsági falvakban (1964. 279.). 22 Az albertirsai cifrafejfák „gombos" díszei meglepően hasonlítanak pl. a Kós K. által közölt szilágysági Tövishát fejfáihoz is, amelyeket: „gomb", „gömb", „fej", „tulipánt", „kalárisok", „ernvő". „eryő", „hólyag", „körte" stb. névvel illetnek (1972. 230.). 23 A motívumok jelentésével kapcsolatban vö.: Szinte G., 1905. 91—102.; Györffy I., 1907. 94—100. 215