Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)

Néprajz - Ikvai Nándor: Pest megyei adatok a tövisborona használatához és készítéséhez

Széles körben használt, az 1/b képen látható forma tüskeborona elnevezéssel. Ilyet használnak Vámosmikolán, Kemencén, Szokolyán,

18 valamint Sződ, Vácgombás, Vác és Penc környékén. Nagytarcsán és Cinkota környékén brana (helyi szlovákok), tüskeborona, tövisborona elnevezéssel fordul elő.

19 A Magyarság Néprajza kötetben Mogyoródról egy jól sikerült fényképfelvételt találunk a fenti típusú boronáról.

20 A képen látható l/c típusú borona a Szentendrei-sziget négy falujában, Dunabogdányban töviskborona néven,

21 valamint Penc környékén szórványosan használatos. Isaszegen mindhárom típus előfordul. Adatközlőink emlegetik, hogy akadtak különböző díszes oldalrámájúak is.

22 A továbbiakban a boronakészítés és -használat néhány kérdését sorakoztatjuk fel a jelenlegi Pest megyéből, a teljesség igénye nélkül.

23 A tövisborona általában kökényvesszőből készül. Abonyban és Nagykőrösön líciumvesszőt, Isaszegen galagonyát is használtak a boronakeszítéshez. Az utóbbiak szedése, kötése és használata egyező a kökényboronáéval. Vizsgálódásunk középpontjában a Tápióbicskén és a Szentendrei-szigeten gyűjtött anyag áll,

24 amelyet a megye más területéről szerzett adatokkal egészítettünk ki.

25 A különböző formájú keretekbe erősített, vesszőkből összeállított talajművelő eszközt területünkön mindenütt boronának nevezik, míg a fa vagy vaskere1. kép. Tövisborona-típusok Pest megyében (Szentgyörgyi Kálmán rajza) 188