Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)

Történelem - Alföldi Vilma: Vác munkásmozgalma I.

eleve előkészíteni... leányaink már régen munkába is állottak volna, ha nem szállingóznak közéjük lelketlen bujtogatok."

51 A sztrájk csekély eredménnyel végződött. A sztrájkolóknak csak a téli munkaidő két órával való leszállítását sikerült kiharcolni. A sztrájk után súlyos megtorlás következett, 18 személyt előállítottak s pénzbüntetéssel, valamint 3 napi elzárással sújtották őket. A sztrájkot azonban csak látszólag sikerült leverni. Május 21-én a szövőgyáriak újra összejöttek a Schrött-féle vendéglőben, s megalakították a Szövőgyári Munkások Szövetsége váci csoportját. A csoport elnöke Mészáros Zsuzsanna, jegyzője Szilveszter József, pénztárosa Hegedűs József lett. A csoport a későbbiek során nagy szerepet játszott a kötő-szövő gyár mozgalmi életében. Az MSZDP váci csoportjának megalakulásáról pontos adat nem áll rendelkezésünkre. Az MSZDP 1904-es XI. kongresszusának jegyzőkönyve a résztvevők felsorolásánál Vácról még nem tesz említést. A XII. kongresszuson 1905. ápr. 23—24-én már a váciak is képviseltetik magukat.

52 Valószínűnek látszik, hogy az MSZDP váci csoportja 1904. ápr. 5. és 1905. ápr. 23. között alakult. 1905-ben az MSZDP már jelöltet is állít Vácra Pelczéder Ágoston személyében. Kalló Antal rendőrkapitány azonban megtiltotta a jelölt programbeszédének megtartását. 1905-ben a kormány és a Habsburg-udvar a koalíció letöréséhez cselhez folyamodott. Az MSZDP-nek felajánlotta az általános választójog bevezetését. Ennek fejében a pártvezetőséget képviselő Garami Ernő biztosította a kormányt a szervezett munkásság támogatásáról. Természetesen az általános választójog csak ürügy volt, taktikai húzás a koalíció sarokba szorítására. Az MSZDP felhívására a váci szervezett munkásság is mozgalmat indított az általános választójogért. A szeptember 15-i budapesti tüntetés hatására Vácon is népgyűlést tartottak. A gyűlés plakátja ,,Mit akarnak a szocialisták" címet viselte. A népgyűlés programján az általános és titkos választójog kérdése szerepelt. 1906-ban, 1907-ben, ha kisebb intenzitással is, mint 1905-ben, de folytatódik a sztrájkhullám. 1906 februárjában megalakult a Szobafestősegédek Váci Szervezete. Elnöke: Varga István, jegyzője: Molnár Aladár.

53 Márciusban a szobafestősegédek már e szervezet keretében indították el bérkövetelési mozgalmukat. Követeléseiket 32 pontban állították össze. 9 V2 órás munkaidőt, s azon túl túlórafizetést s magasabb béreket követeltek.

54 1907 februárjában a Malommunkások Váci Szervezete is létrejött. A váci csoport elnökévé Hegyi Jánost választották. Májusban a Reitter Kocsigyár munkásai léptek sztrájkba. 10 órás munkaidőt, május 1 munkaszüneti nappá nyilvánítását, valamint Kiss Imre szervezett munkás visszavételét követelték. Kiss Imrét a május elsejei tüntetés szervezéséért bocsátotta el a gyár vezetősége. A vezetőség Kiss Imre visszavételén kívül teljesítette a sztrájkolok követelését.

55 Az 1906-os május elsejét a váci munkásság nagy tömegei is megünnepelték. Az ünnepségen Kozma Lajos és Tömör József mondott ünnepi beszédet. A szónokok a munkásság helyzetével és az általános választójog kérdésével foglalkoztak. 1907-ben az agrárszocialista mozgalmak ellensúlyozására a Vác környéki gazdák is szervezkedni kezdtek. „1907. február 14.-én Ivánka Pál polgármester meghívására Vácról és a váci járásból 16 nagybirtokos gyűlt össze ... A gazdák szövetséget alapítottak, s a szövetség elnökéül Gosztonyi Tibort választották."

56 155