Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)

Történelem - Alföldi Vilma: Vác munkásmozgalma I.

pedig nem csodálkozunk azon, hogy egy államilag szubvencionált szövőgyár, amely anélkül is busás haszonnal dolgozik, munkásainak napi 14 órai munka után 30—40 krajcárt fizet. Ezt mind csak annak tudjuk be, hogy ez jellemzi Magyarország ipari fejlődését és annak gazdasági korrupcióit. Ki vagyunk szolgáltatva a kizsákmányolásnak, de nemcsak mi, hanem a kisgazdák és kisiparosok is. ítéljen a közvélemény! Nos, mi itt magunkra hagyva, védtelenül üldöztetve, akiknek csak társadalmat fenntartó munkáskezei vannak és ereje amit felhasznál arra, hogy mások az életben dúskálhassanak. Ezek a dolgos kezek egy falat kenyérrel többet akarnak enni, többet azért, hogy többet is dolgozhasson. Hát mit látunk, a váczi rendőrkapitány minden emberi önérzetet felülmúlt üldöztetéseit és gorombaságait, melyet mind csak azért, hogy a gyárosnak és részvényeseinek haszoni érdekei megvédve legyenek a rend hű őrei által és a m. kir. csendőrök által is. Egy független képviseletű városban, ahol azoknak a polgároknak gyermekein és hozzátartozóin követik el a jogtalanság goromba cselekedeteit, akik küzdöttek azon, hogy Magyarország szabad legyen, megéljen benne mindenki. Nos, ítéljen ezek után a közvélemény úgy a gyári bérharcunk jogos küzdelmeink fönntartásán, melyben egy ország s ha kell egy világrész munkásai velünk éreznek és támogatnak egy legvégsőbb küzdelemig. ítéljen a közvélemény szintén ott is, hogy milyen osztályszerü igazságszolgáltatás van Magyarországon és egy független Vácz városában. Maradunk tisztelettel A szövőgyári sztrájkoló munkásnők és férfiak."

40 A szövőgyári munkások sztrájkja eredménnyel végződött. Lőbl Ármin igazgató teljesítette a munkások követelését. A következő nagy sztrájkra 1904-ben került sor. A MÁV létrejötte, az államvasúti rendszer térhódítása és győzelme következtében Magyarországon a vasutasság szolgálati viszonya romlott, a függ"oség növekedett. A MÁV forgalmi dolgozóinak helyzetük javításáért, az egyesülési és szervezkedési szabadságért indított közel egy évtizedes mozgalma, a magyarországi vasutasok legjelentősebb munkabeszüntetésébe, az 1904. évi áprilisi sztrájkba torkollott.

41 A sztrájk 1904. április 20-án tört ki. Közvetlen kirobbantó oka: Ludvigh Gyula, a MÁV elnöke április 18-án táviratilag betiltotta a vasutasok április 20-ára tervezett országos gyűlését. A váci vasutasok is aktívan bekapcsolódtak az országos sztrájkba. Vácról jelentik: „az itteni állomásokról éjfél után 1 óra óta nem indítottak vonatot. Pozsonyból több mint 200 utas nem tudta útját folytatni."

42 A Váczi Hírlap is beszámol a jelentős sztrájkról. „Kedden éjszaka 11 h.-kor jött a jelzés, minden vonatot megállítani.... Az első vonat, mely állomásunkra beérkezett, szerdán este 7 h. körül jött. A vonatot Strocha fűtőházi főnökhelyettes vezette, s a vonatból egy csomó katonasipkás fej nézett ki. A vonatból Marx igazgató, Decsey üzletvezető, Steiskal főfelügyelő és egy csomó főtiszt lépett ki... Az üzletvezető a forgalmi hivatalnokokat összehívta Wellner főnök szobájába, s megkérdezte, hogy akarnak-e szolgálni. Hoffmann, Gergely, Boros, Emerich tisztelettel kijelentették, hogy nem. Erre az üzletvezető mindnyájukat távozásra szólította fel, s megtiltotta nekik, hogy az állomásra lépjenek."

43 A kormány a sztrájk alatt idegen nyelvű katonaság bevonásával akarta lebonyolítani a forgalmat. A váci állomásra egy százados vezetésével 34 horvát bakát vezényeltek ki. A sztrájkot a vasutasok katonai behívásával törték le. „A vasutasok a királyi 152