Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)

Történelem - Balogh Sándor: Egy abonyi köznemes gazdálkodása a reformkorban

Á Város közönséges Kondásának 10 darab sertés őrzéséért 1 f 30 x — kenyér 3. A Város Tehén Csordása előtt járt 13 Darab — 1 f. — esik 13 f."

57 Ez azonban nem a teljes házi állomány. Márciustól őszig „Bandi kondásnak" is van feladata 12 vf egységbérért. Október végétől pedig teljes beszorulásig külön pásztor áll a jószág mellé havi 5 véka vegyes (fele árpa, fele búza) „életért". Törteli bérletének megszűnte után kénytelen Márton Lajos heverő marháit „nyaralni" küldeni az új bérlőkhöz. Ezért azonban mér legelőbért fizet. Egy esztendősért 3 f 20 x-t, nagyobbért 5 vf-ot. Ha a beváltott marhák, közt „cselédmarha" is van, ezért féldíj a taksa.

58 A számonvétel következő jelentős fordulóideje 1848. A két Márton testvér: Lajos és László úgy dönt, jobb, ha a hadi idők bizonytalanságában a sülyi pusztára összpontosítják széjjellévő jószágállományukat. Idézzük ezt szó szerint: „848 A Sülyi Pusztára nyaralni lehajtott Marhák Lovak Káváról Marhák Gombáról Öreg Tehén 2 Kis fekete Marha 4fu Tinó 2 Gyömrőről 3fu Tinó 2 Üsző borjú K. L. 3fu Üsző 2 Szeléről 1 Eves Üsző 1 4 éves Üsző 3fü bika l 3 éves Üsző 10 1 éves Üsző Lovak l éves Tinó Két Éves csődör 3 1 éves bika Esztendős csikó 2 1 éves csikó borjú (bélyeggel) 7. kép. A Márton család marhabélyegzője az abonyi falumúzeumból. M. S. = Márton Sámuel. Vagy Márton Lajos édesapjáé vagy testvéréé volt. 136 Ezeknek hajtsárt fogadtam Pista Dohányost 2 30 f. — és á Gulyásnak költségére 2 f 30 x 1 véka Zab 1 f. — ez el oszlik 65 Darab marhára — Lászlóé 6 Va szám — 11 Apr."

oí>