Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)

Történelem - Balogh Sándor: Egy abonyi köznemes gazdálkodása a reformkorban

juhaival járatja, mert 1848-ban 4 feles vető jenek egyike „árendás Juhász". A jegyzetek összképéből az következtethető, hogy juhállománya valószínű — elegendő közeli legelő hiánya miatt — a 10 év előttinél lényegesen kevesebb. Itt is, de más jószágainál is nem kis gondot jelenthetett előbb a gombai, utóbb az abonyi áttelepülés. Mindenhol az új lehetőségekhez kellett formálni gondjait, terveit. Érdekességképpen idézhetjük gombai költözésekor, ahogy Kisterenyén jószágait tartásra kiadja, s ennek hulláma majd az abonyi időket is eléri:

55 „Kis Teremén maradt Üszőink száma s hol léte t. Szikszó Üj Faluba Egy előhasú Üsző Hegymegi Űr cseréje 2. Gombos borja 3. Esztendős Üsző Fehér Czímer Borja ökrös Jóskánál 3-ik Borjáig 4. — — fekete, Dora Borja Gazsi Jóskáé féle Gazsi Ignátznál 5. — — fekete, Fakó Borja Lovász Ferentznél 6. — — fekete, Kovács Komáé féle Kakuk Andrásnál 7. Egy 4fü Üsző van Fazekas Kaláránál ez 1838 ősszel haza jön." íme, esztendős korában, 3. borjáig kiadja, és tehénként kapja vissza. A tartó haszna 2 szaporulat és a tej. De ebbe a megoldásba az átköltözés kényszeríthette Márton Lajost. Abonyi otthonukban az állatféleségek vonatkozásában az igazíthat el biztonságosan bennünket — amire szegődményeseiket fogadták. Juhászuk mellett fogadnak: béreseket, tehenészt, kocsist, marhapásztort, kondást. Tehát több igára való ökörnek, lónak kell lenni a gazdaságban. A tehenész keze alatt, éven át legalább 8—10 fejőstehénnek kell lenni (szaporulatával). Ezekből s az éven aluli borjakból (ami legelőre még nem verhető ki) az ökrökkel együtt mindig kikerül annyi jószág, ami mellé pásztor kell. Kondás keze alá tartozó sertésállomány nélkül szintén elképzelhetetlen egy ilyen gazdaság. Ezek összlétszámát azonban soha, sehol nem jegyzi fel Márton Lajos. Csupán egy-egy jelentősebb fordulópont számonvételéből kaphatunk némi kárpótlást. Vegyük ezeket sorba. Törtei a heverő, növendék jószág gyűjtőhelye. Az erről készült jegyzete az alábbi:

56 „Törtelyre hajtatott Marhák Száma 840 hajtatott 841 — 842 — Szeléről jött 24 Marc. 843 — 844 October 845 Paládicsról 845 ősszel Telelőre Törtelyre ~~ 23 16 3 = 42 Ebből eladódott 3 — meg döglött 2 — 846 Január 20-án kell lenni 37." A számok arányából nyugodtan kö vetkeztethetjük, hogy kiöregedő jármos és tejelő állatait maga neveli. A tehenek számát nem veszi a növendékállományba. Itt selejtezésre váró meddő állatokról lehet szó. A tejelőállomány a kúria körül van a városi csordás és a konvenciós tehenész keze alatt. íme: „1847 Tinó Üsző Bika Tehén — Üsző 2 1 6 1 2 1 á fige 1 3 1 1 2 4 1 (2 éves) 1 2 1 1 veres 2 éves 3 borjú 1 borjú 4 1 1 4 3 2 135