Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)

Történelem - Balogh Sándor: Egy abonyi köznemes gazdálkodása a reformkorban

ban azonban a házaspár egyike mindig vigyázza s irányítja az első embert. Györe János mellé még 2 kocsis, 1 tehenész és a Tallián Osztály szőlőjébe fogadott vincellér kerül konvenciós szegődményesként. A ház körüli belső munkákat pedig 2 szolgáló s később 1 udvaros fiú látja el. — Gombától időben és kilométerekben is messze vagyunk — lássuk azért szélesebb idői keresztmetszettel az abonyi konvenciólevelek változatait is. A rubrikázások az eredetinek hű másolatai. A rovatokba azonban csak azokat emeljük ki, ahol az „egész illetőség" megvan. kalap Egész Illetősége 48 1 1 1 7 Va 7 % Egész Illetőség 20 1 1 1 1 1 2 1 12 Vi 12 6 kalap Egész illetőség 18 18 11 111 Györe János bére 843 30 54 40 50 12 2 1 új 2 fejeilés Vaj 4 itze egy lántz kukorica föld—kenderföld 1 db marhatartás, fűtő. Györe János 1842-i fizetése folyó szövegben van, egész pontos értelmezéssel. Illesszük ezt az első kettő mellé. Ebből kitűnik, hogy a gazda és Györe János között évenként új egyezségre került sor: „842-ki fizetés. Kész pénz 24 vcf — kétszeres búza 27 kila — árpa 12 kila — só 40 W — hús 50 W — túró 12 W — vaj 6 ittze — eleség 1 kila — kukoritza föld egy kis abonyi lántz — csizma 1 pár új, 1 pár fejeilés — 1 vékás kender föld — 1 darab marha teleltetés." 122