Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)

Történelem - Balogh Sándor: Egy abonyi köznemes gazdálkodása a reformkorban

Az 1834-ki Czefréből be jött Ezen Czefre Árát Reznákk adtam által Öszvesen 31 12 5785 57

25 íme a gombai bérlet első éve vagyont érő befektetéssel és filléres bevétellel zárul. 1835. július 27-én zárul le ez a könyvelés. Ekkor a mérleg: 4731 f 06 x a bevétel és 9667 f 51 x a kiadás. Itt azonban még a gazdasági év felén vagyunk, s a mérleghiány a napló más bejegyzései szerint egyenlegbe kerül az év végére. A gombai bérletnek igen jelentős további beruházása a juhállomány kibővítése. Korábban már utaltunk arra, hogy M. L. a tiszasülyi zálogbirtokban is érdekelt volt. Itteni gazdálkodásának főágazata a juhászat volt. A 309 db-os, sülyi állományt 1 év alatt pontosan 1000-re, 1835 nyarára pedig 1325 db-ra szaporítja. A juhokat — összeg feltüntetése nélkül — 16 helyről vásárolja össze. Állományát az alábbi gondos kimutatásban veszi számon :

2C Juhok öreg Ток (jó) J Idei о ел с С«H ГО го о Ой 1-1 С: Kos Jerke С S: с-, fD F fD О t/l N • < , , numero 1833 demeteri indulás ~~6 43 Ï26 6 22 33 4 24 45 309 1836 Gombán volt juhok 9 338 263 — 85 94 789 1 Nov. lahajtattam T. Sülyre 104 13 117 E kimutatásból kiderül, hogy M. L. juhászatában Gomba a hangsúlyosabb. A kimutatással kapcsolatban meg kell említenünk, hogy naplónk több oldalra terjedően foglalkozik a sülyi bérlet számadásával, és ebben a számadásban találjuk meg csaknem a teljes gyapjúbevételek elszámolását. Kiemeljük ebből a jelentősebb tételeket: „Sülyi Számadás 834.24 Ápr. — kaptam Gyapjút 5 mázsát — 162 f 30 x esik 812 f 30." — „4 Oct Őszi Gyapjú fel jött Teremére 270 W — eladtam mázsáját 140 fvc — 378 f.." — „835 20 Júnii Tavasz Gyapjúért kaptam 1250 1" — „20 Sept 78 W Bárány Gyapjúért kaptam 120 £.".— „10 Júnii 836 Eladtam 17 mázsa 42 W Gyapjút — 2745 f."

27 íme — összegezve — 2 év alatt csupán gyapjúból 5305 f 30 x M. L. bevétele. Találunk emellett 1200 f. értékben javított tehén- és tinóeladásokat is. Nem szerepel azonban sehol a bárány- és ürüértékesítés. Pedig ez utóbbiból 1836-ra 423-ra növekedik a tiszta piaci állománya — és ezek értéke a gyapjú bevétele körül mozoghatott (egy 60 db-os ürüvételnél 7 f-os egységárat jegyez be. Eladásnál csak többet kaphatott érte!). így használja fel M. L. juhászata két nagybérlete hajlatait, silány legelőit a feudális kor alkonyán. Talán hasznos, ha korábbi idézeteink fontosabb dátumaira figyelünk: 1836-ban fia 3 éves s ugyanekkor a Gyürky-uradalom 6 megyére terjedő javainak inspektora (jog- és jószágigazgatója) lesz, a korábban idézett fizetésemeléssel. Ezzel az évvel M. L. a legtöbbet vállal, de ehhez igazodik jövedelme is. Bizonyos, hogy önálló vállalkozásainak befektetései a polarizálódó és válságba sodródott majorsági gazdálkodás korszerű Bevétel Kiadás Ve. Ve. f. x f. x 31 12 31 12 116