Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)

Történelem - Balogh Sándor: Egy abonyi köznemes gazdálkodása a reformkorban

A család anyagi erősödésének harmadik, talán legfontosabb mozzanata az, hogy felesége a Pesten eladott 2 x-os tojás értékére is figyel, mert a téli tojásnak ott van keleté. De ezt a pulykákkal és kappanokkal el is kellett oda parasztszekéren zötyögtetni. Ezen a bevételen fölül 1828 januárjában azt is feljegyzi az ifjú férj, hogy más „némely eladásaiból általadott" a felesége 133 forintokát. Az ilyen kis tételek a naplóban később soha nem szerepelnek. De az igen, hogy 1832-től, ez a férjével együtt kelő szorgalmas ifjúasszony a pásztói curiális ház fenntartási költségeit a saját gondjává teszi. Nem kis összeg ez, mert az előző, 1831-i összkiadás 1314 f-ot tett ki.

2i Ezeknek a helytállásoknak a naplóban végig nyoma van. A legjelentősebb ilyen időszak a kisterenyei inspektorság utolsó négy éve, mikor már Abonyban a kialakuló udvarház minden terhét vállalja. És igen jól. Ilyen körülmények között érkezik el a kendergáti major legnevezetesebb estéje, 1833. jan. 9-én. Az apa naplójában ez áll: „Januárius 9 1833. Született estvéli 5 órakor Ferentz fiunk, megkereszteltetett á R. С Egyházba Lőrintz József Kis Terennei Plébánus által, Kereszt Attya Ambrózy Lajos és Száraz József Urak, Kereszt Annya Csontos Susanna és Ngs Szent Iványi Anna... neveilyen belőle á Jó Isten betsületes Embert. —"

22 A nagy örömbe azonban aggodalom és üröm is vegyül. A szülés, majd a nevelés nem megy orvos és szoptatós dajka nélkül. Tételenkénti bejegyzések sora őrzi a nekik kifizetett összegeket. A dajka havi díja 8 vf., évi 96 f., — ezen felül még külön 55 f 30 x vegyes kiadás.

23 Egy fél évtized szorgalma s tőkéje áll már a család mögött, mikor a kis Ferenc fiú (a későbbi neves író: Abonyi Lajos) megérkezik a kisterenyei otthonba. Érthető, hogy ez az esemény csak további ösztönzés az amúgy is agilis apa számára. Először — hivatala mellett — nagyobb vállalkozásba kezd: kibérli Fáy András gombai jószágait. Egyben ez első önálló lépésének is számít. Bár ekkor már részes a nagy tiszasülyi zálogbirtokon is. Gombai bérlete értékes agrártörténeti forrásanyag. Ezért érdemes belőle gazdagabban válogatnunk. A bérletre pusztagazda vezetésével mindenekelőtt konvenciós embereket állít. Gondos rubrikázás alatt ezeket naplója így őrzi: i Gabona | Szerzemény Csizma Földek ль со N •о ф3 N Ой' N c-t» о CS! CO to X i ел > h w О: (—i rt> СО 1 N EL Ob Л" со оо < О CL со I с W о ч 5+ N S3 •о о со N c-tр а ГО ч i ft Kila 1 1 font Itze Pár db Hold Reznák István Gombai Gazda 1 Jan 834 utolsó Dec. fizetése 40 4 26 20 1 100 40 25 8 1 1 3 2 Ve V2 szűr Lengyel József béres fizetése 24 2 24 12 % 1 1 1 1 1 *Д Vt Kelé György kerülő fizetése ugyanannyi, mint Lengyel Józsefé Lehota fizetése 834. 9. febr. s 21. 30 2 21 10 3

/

4 1 1111 y

4 Ve így öt héttel kevesebb mindenből Pro 833/34 Juhász fizetése 25 111 *Д Ezen felül: ázalék 1 Kila, 4 véka tavaszi vetés, só 30, szalonna 25 font A juhállomány beállása idejéről van egy részletesebb juhász-konvenciólevelünk : 8 Studia . . . 113