Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)

Történelem - Balogh Sándor: Egy abonyi köznemes gazdálkodása a reformkorban

Halasy Rész 37 958 nszöl Paraitz 45 080 — Összesen 83 038 nszöl".

14 A paládicsi birtokrész tehát 1200 nszöles holdban számítva, szűk 70 hold. A két adat együtt 260 hold körüli szántóterületnek felel meg. Ehhez tartozhattak még hajlatok és kaszálók. Ennyi a konkrét adatunk. Idézeteinkből világos, hogy 1840 a család életútjának felező dátuma, önmagát kínálja ez a felező dátum, hogy ismertetésünkben is külön fejezet alatt tekintsünk szét a felkészülés 10 évében s utána az abonyi gazdálkodás éveiben. Előrebocsátva, hogy forrásanyagunk igen gazdag. Ezért kereteink között csak jellemzőnek ítélt szemelvénykeretre gondolhatunk. A KISTERENYEI ÉVTIZED Márton Lajos kerek 10 évet töltött Kisterenyén. Az 1828-as indulásnál fő jövedelemforrása a fizetése volt. Zavaró körülmény, hogy a konvenciólevél fizetési adatainak fejléce levágott. Tehát csonkán maradt meg a naplóban. Van azonban mégis néhány fix adat. Ilyenek: 1. hogy az indulásnál tiszttartói munkájának hatásköre Kisterenye és Csecse területére terjedt ki; 2. továbbá készpénzfizetése a következők szerint emelkedett: 1828: évi 200 váltóforint; 1829: 400 vf.; 1830: 550 vf.; 1835: évi 1000 váltóforint. A készpénzfizetéséhez jön 11 természetbeni tétel. Ezek közt szintén biztos adat: 4, majd 8 db marha tartása a szaporulatával; 20,— majd 40"font faggyú; 4,— majd 10 akó bor. A konvenciólevél többi természetbeni adata alig változik. Más, hasonló rubrikázásokból következtetve ez: tiszta búza, kétszeres, árpa, zab, hús, só, vaj stb. — lehetett. Bazárja a sort „1 és fél" jelzés alatt a kukoricaföld, amit bizonytalan olvashatósága miatt megállapítani nem tudunk.

15 Ezt az anyagi keretet használhatták fel és építhették körül a fiatal házasok — jövőjük további formálásában. Eddigi adataink alapján azonban az 1828-as év előtti pár év még nem tisztázott. A naplórészletekből megbízhatóan kiolvasható, hogy Márton Lajosnak a házassága előtti években is kapcsolata volt a Gyürky-birtokkal és kinevezése bizonyított, megbízható munka gyümölcse. Sőt Kisérről Terenyére történt költözésükkor Pásztón már háza volt és a tiszttartói portán belül is élénk gazdálkodás indul. De lássuk ezeket a legelső naplóbejegyzésekből: „1827-ik Esztendei 28-ik Júniustól fogva való Jegyzéseim. Ki adásai Dátum 6 Augusti vettem Pásztohán egy Tehenet borjastól 10 Octobris vettem Pásztohán egy szöllőt á Tempke hegyen 17 sor 5 Novembris vettem Csecsén ... egy ökör Bornyút 21 Dec vettem 2 2

Д rőf Posztót — 11 f — fizettem 21 Dec Takátsnak Pásztora fizettünk 22 Dec Ki elégítettük Hajdár Panna Szolgálót kinek is volt á Bére 1 Készpénz 2 két pár csizma 3 Ködmön 4 Kis konyha kötő „ 5 Két pár fehér ruha „ 6 Dolgozó kendő egy 48 Készpénz f X 46 130 7 27 30 12 30 20 4 45 4 111