Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)

Régészet - Fegyó János: Késő középkori lakóház leletmentése Ráckevén

12. kép: Ezüstdénárok. 1. Ferdinánd 1528-ban vert dénárja 72.73.5.; 2—3. II. Lajos 1520-ban vert dénárja 70.18.22.; 72.73.4. A feltárás során a 18X13 m nagyságú munkagödör alján a betontám elhelyezéséhez mélyített gödrökben 40—50 cm vastag vályogtörmelék alatt 40 X 20 X 15 cm nagyságú, szalmával, törekkel kötött vályogtéglákból szabályos vonalban rakott falat észleltünk. Bár csak a betontámokhoz mélyített gödrökben volt módunk az alapokat megfigyelni és az épületzáródás feltételezett helyét megkeresni, a leletek előkerülési pontjait is figyelembe véve, biztosan rajzolhatjuk meg a 4,70 X 13,90 m nagyságú lakóház alapvonalát. Az eredetileg enyhe magaslatra épült ház földbe mélyített alap nélkül egymás mellé rakott, majd a következő sorban átkötött 40—45 cm széles vályogtéglákból rakott fallal készült. А К—Ny-i fekvésű épületmaradvány a mai utcával egyező irányban fekszik. Bár az utcai homlokzat fala nem esett a betontámok gödrébe, mégis fel kell tételezzük, hogy az épület ágasfás, szelemenes megoldással készült. A feltárás során biztosan elkülöníthető volt négy helyiség : a középső konyhapitvar (2,8 X 4 m), a jobbra (3,2 X 4 m) balra (3,2 X 4 m) nyíló, minden valószínűség szerint azonos rendeltetésű két helyiség, valamint a célszerűség elvei szerint az udvarról nyíló kamra (2,6 X 4 m). Minden helyiség földes padozattal rendelkezett. A nyugati oldalon levő helyiségben — melyet feltehetően szobaként használtak — az 5. számú gödör égett, kormos paticstörmeléke tanúsága szerint tapasztott kemence, míg a keleti oldalon levő szobában díszes kivitelű szemes kályha állt. A kályhaszemeken sárga színű meszelés nyomát figyeltük meg. A tapasztott kemencét az ismert gyakorlat szerint minden bizonnyal a konyhából fűtötték. Sajnos a feltételezett tüzelőpadka nem esett az 5. számmal jelzett gödörbe, így nem kaptunk választ a kemence fűtésének módjára. A szemes kályha fűtését sem sikerült megnyugtatóan tisztázni, mert a 8. számú gödörben bár az általánosnál több hamut, kormot találtunk, a tüzelőpadka meglétét nem látjuk bizonyítottnak. A Györffy István rendszerezése szerinti

8 alföldi magyar háztípus tovább bővített formájával állunk szemben, ahol a konyha-pitvar osztat strukturálisan is indokolt, de jelen esetben a pitvar meglétét a leletek helyzete is igazolja. A 7. számmal jelzett gödör kitermelésekor szokatlan helyen és természetellenes helyzetben, szinte az alapfal fölött, illetve azon kívül, szájával lefelé fordult cserépedényeket találtunk. Meglepő, hogy a tűzhely körül konyhai főzőedényeket, illetve cserép törmelékét nem észleltük, s a leletegyüttesben szereplő 103