Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 1. Szentendre, 1972)

Topál Judit: Árpád-kori temető és templom Cegléd-Madarászhalmon

16. kép. Cegléd-Madarászhalom. Árpád-kori temető. Fenékbélyeges edénytöredék analógiát: 5,5 X 4,5 cm-es nagyságú téglalap átlóval két háromszögre osztva, a téglalap négy oldalának felénél négy L alakú ábra ágazik ki svasztikaszerűen (16. kép). Többi fenékbélyeges 'töredékünk ábrája sokkal elmosódottabb, sérültebb, nagy részük azonban korai edénytípuslhoz tartozik, minthogy a bélyeg csaknem az egész edényaljat elfoglalja

38

. Sajnos épp a legfontosabb tárgy hiányzik kerámiaanyagunkból, nevezetesen az az edény, melyben a Kossuth Tsz juhásza a 72 ezüstöt találta. Miután az érméket zsebre tette, a .„vászonfazekat odábbrúgta, mert törött volt". Leírása szerint az edény szürke, fületlen, szűk szájú bögrécske lehetett, tehát mindenképpen korábbi típusra gondolhatunk, mint a szomszédos Ahányban előkerült mázas, vagy az örkénypusztai festett éremleletes edénykék

39

. Az előkerült kerámiaanyag több bográcstöredéket is adott. Többségük barna, szemcsés, igen füstös felületű, de akad szürke, téglapiros és sárgásfehér darab is (IV, 4, 5, 6, 7, 8). A III. árok nyugati falánál levő kőtörmelék mellől (1. temetőtérkép) egy nagy, üst alakú bogrács több, sajnos össze nem illő töredéke is előkerült. Formáját tekintve az aranyegyházi II. lakóház bográcsával azonos

40

. Külön említést érdemel egy szürke anyagú, hullámvonalaikkal és körömibenyomkodássál díszített bográcsalj töredék

41 (IV, 8 és 17. kép), mely éppen