Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 1. Szentendre, 1972)
Topál Judit: Árpád-kori temető és templom Cegléd-Madarászhalmon
pítást elfogadni, hogy a madarászhalmi temető sírjait is településsel megbolygatott földbe ásták bele, 22 mely település már elhagyott volt, makor ott a temetkezés megindult. Végezetül szólnunk kell még egy leletről, melyről szeretnénk hinni, hogy a mellékletek sorába tartozik. A feltárás során a III. kutatóárok keleti falában, 45 cm mélyen a jelenlegi talajfelszíntől, összeroppant cserépedény került elő, színültig telve megszenesedett búzával. Az edény az 52. sz. bolygatott férfisír eredeti helyzetben levő alszárcsontjaitól mintegy 15 cm-re és 10 cm-rel magasabban volt, így sírfolt hiányában nem bizonyítható, hogy edényünket a sír gödrébe helyezték (1. temetőtérkép). Maga a bögre (ltsz. 71.57.1.) (9. és 10/a kép) a közismert XII— XIII. századi edénytípushoz tartozik, M. : 15,8 cm, Tá. : 8,9 cm, Szá. : (erősen töredékes) kb. 11 cm. Anyaga sárgásfehér agyag, egyik oldalán, kívül, talpától vállközépig feketére égett, de belül ugyanez a rész fehér maradt. Másik oldala kívül-belül feketére égett. Alacsony pereme erősen profilált, vállát és basát 5, csigavonalban futó bekarcolt dísz barázdálja. A fenékbélyeg (10/b kép) erősen kopott, de nagy valószínűséggel egy 6 cm átmérőjű kört ábrázol, melyet két merőleges vonallal négy egyenlő részre osztott a mester — tehát a leggyakrabban előforduló bélyeg egyik újabb példája. 23 Bélyegünk legközelebbi analógiáját egy MNM-ban levő darabon találhatjuk meg. 24 Nem kívánunk itt foglalkozni a fenékbélyegek és különösen az ilyen típusú ábra vallástörténeti magyarázataival 25 , de nagyon valószínű, hogy az edény és a gabona termés-, illetve termékenységvarázslás maradványa 26 , s mint ilyen került a temető 52. sz. sírjába. Természetesen fennáll az a lehetőség is — amennyiben a cinterem helyén eredetileg település volt —, hogy ez utóbbi maradványa edényünk. Sajnos az archeobotanikai vizsgálat még nem történt meg. A többi edényről, illetve edénytöredékről a temető sírokon kívüli területéről előkerült leletanyag ismertetésekor szólunk majd. 9. kép. Cegléd-Madarászhalom. Árpád-kori temető. A megszenesedett búzát tartalmazó edény 76
