Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 1. Szentendre, 1972)
Soproni Sándor: Római őrtorony a visegrádi Szentgyörgypusztán
kaszhoz. Mint a visegrádi tábor oldalerődje — a tábortól mintegy 1,5 km-re fekszik — tulajdonképpen a nógrádverőcei hídfőállás jobb parti erődjének tekinthető. A szentgyörgypusztai őrtorony pontosan szemben fekszik a Szentendrei szigeten, Kisoroszi község Ny—ÉNy-i végében, a kápolna alatt fekvő őrtoronnyal, mély szintén Valenltinianus korában épült 13 . A Nagy-Dunaágnál hasonló hídfőállást találunk: Kisoroszi határában, az un. Hosszúréti dűlőben, közvetlenül a Duna-parton levő őrtoronyromok már régóta ismeretesek 14 . Vele szemben Nógrádverőce határában találjuk az ellenerődöt. Ez utóbbi az ásatások tanúsága szerint Valentinianus alatt is használatban volt 15 . A visegrádi tábor, mint a Duna-könyök legfontosabb erődje a bal parton lakó kvádok elleni hadjáratok egyik kiinduló bázisa, másrészt az alföldi sáncrendszer egyik biztosító erődje lehetett. A tábor körüli Duna-szakasz az átkelésre — a folyam sebes sodrása miatt — kevéssé alkalmas, s így a táborból kiinduló támadó hadmozdulatok esetén az átkelés a Szentgyörgypuszta—Kisoroszi —Nógrád verőce hídfőálláson (keresztül történhetett. Ennek a hídfőállásnak jobb parti erődje volt tulajdonképpen a szentgyörgypusztai őrtorony. Ammianus Marcellinus a 375. év eseményeinek elbeszélésekor megemlíti 16 , hogy Valentinianus császár egy hirtelen összeállított hídon kelt át a kvádok földjére. Paulovics István Ammianus Marcellinus leírását a Nógrádverőce körüli szakaszra helyezi. A hadjárat alkalmával Valentinianus feltehetően ezen a szakaszon kelt át a Dunán, s valószínűleg egy hasonló pontonhíd állhatott az összeköttetés biztosítására Szentgyörgypuszta és Kisoroszi között is. Mint a limesszakasz többi erődjénél, őrtornyunknál is megcsodálhatjuk a rómaiak kiváló stratégiai érzékét: harcászati szempontból mindig a legalkalmasabb pontokat választották ki az erődépítésre. A Duna-parton, kis dombtetőn elhelyezett őrtoronyból igen jó kilátás nyílik a Szentendrei sziget északi felére, valamint a szemben fekvő börzsönyi hegyekre. A dombtetőről a Kismarostól Kisvácig terjedő szakasz igen jól megfigyelhető. JEGYZETEK 1 A sáncrendszer topográfiájára Patay P., Acta Ant. et Arch. 8 (1965) 98—. ; Uő., MFMÉ 1969 105—.; Uő., Act. du VII e Congrès International des SPP Prague 1966. Prága (1971) 1009—., történetére Soproni S., MFMÉ 1969 117—. 2 Részletesen: Budapest története 1/2. Budapest (1942) 757—. 3 Soproni S., Arch. Ért. 81 (1954) 49—. 4 Soproni S., Der spätrömische Limes zwischen Visegrád und Esztergom. Limes Romanus Konferenz Nitra. Bratislava (1959) 138—. 5 1968. évi terepbejárás. 6 25 000-es térkép. 7 Szilágyi J., Inscriptiones tegularum Pannonicarum. DissPann II. 1. XXVI. tábla. Az ásatás leletanyaga a visegrádi Mátyás király Múzeumban van. 8 Szilágyi J., i. m. XXVIII. tábla, 54. típus. 9 Soproni S., Burgus-Bauinschrift vom Jahre 372 am pannonischen Limes. Studien zu den Militärgrenzen Roms. Köln (1967) 138—. 10 A szakaszos kiépítésre vonatkozóan legutóbb Soproni S., Über den Münzumlauf in Pannonién zu Ende des 4. Jahrhunderts. Folia Archaeologica 20 (1969) 72—. 11 CIL III 3653. Dessau 755. 12 Arch. Ért. 90 (1963) 302.; Arch. Ért. 91 (1964) 258. 13 Graf A., Übersicht der antiken Geographie von Pannonién. DissPann I. 5. Budapest (1936) 101.; Szilágyi J., i. m. 100. és no. 49. — Ugyancsak Valentinianus kori, és innen származó bélyeges téglákat láttam befalazva a községi tanácsháza falába. 42
