Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 1. Szentendre, 1972)

Szilágyi Miklós: A kismúzeumok története és perspektívája

SZILÁGYI MIKLÓS (Kossuth Múzeum, Cegléd) : A KISMÜZEUMOK TÖRTÉNETE ÉS PERSPEKTÍVÁJA Aki részt vett az 1960-^as éveik első felében rendezett honismereti konferenciákon, s hallgatta a lelkes szákkörvezetők és a mozgalom kibontakozásán munkálkodó, nem kevésbé lelkes muzeológusok eszmecseréit, a személyeskedésektől, kölcsönös sértegetésektől sem mentes, szenvedélyes viták hangulatát őrizte meg emlékezetében. Ügy tűnt akkoriban, hogy az eredetileg a hazafias nevelést szolgáló, sok irányú tevékenységnek, és — mindenekelőtt — ismeretterjesztő formának elgondolt honismereti szakköri munka hovatovább imúzeumalapítási mozgalommá egyszerűsödik. A muzeológusok (különösen a régészek) a dilettantizmus fenyegető rémét emlegették, és tudományos értékek pusztulásáról panaszkodtak, ha a napról napra szaporodó „falumúzeumok" ügye szóba került, az ellentábor jó szándékára, lelkesedésére hivatkozott, sértetten utasította vissza a dilettantizmus vádját, pusztuló értékek mentése címén követelte jogait. Napjainkban már korántsem ilyen ütközőpontja az indulatoknak a helytörténeti gyűjtemények ügye, mint volt a honismereti mozgalom zászlóbontásakor. Ez azonban neim jelenti, hogy ne kellene számot vetnünk ezzel a problémával. Egyrészt azért, mert a korábban alakult és legalizált (vagy a legalizálást remélő) kismúzeumok státusa máig sem tisztázott minden vonatkozásban, másrészt, mert újabb alapítási törekvésekkel is számolnunk kell: a) A honismereti szakkörök egyik fontos feladata a kutatás, a gyűjtés. így határozta meg a mozgalom „alapdokumentuma", az „Irányelvek a honismereti szakkörök 'munkájáról" című állásfoglalás is.

1 A gyűjtés — szükségszerűen — írásos és tárgyi dokumentumanyagot eredményez, s ezek megőrzése minden szakkörnek kötelessége. A szakköri munka „melléktermékeként" tehát valamiféle gyűjtemény alakul ki. Az már másodlagos kérdésnek tűnik, hogy a létrehozók milyen nevet adnák a gyűjteménynek. Akkor is léteznek, ha nem múzeumként legalizáljuk őket, s ez esetiben is tisztáznunk kell feladatukat, jogaikat és kötelességeiket. b) A tervszerűen végzett szákköri munka lényeges pedagógiai feltétele, hogy a szakkörvezető vonzó távlatot tudjon adni munkatársainak. Alapvető kérdés pl., hogy hol és milyen módon lehet „hasznosítani" az összegyűjtött anyagot. A legújabb kori kutatás, a napi eseményeket nyomon követő krónikák írása, valamint a néprajzi adatgyűjtés még 'könnyen megtalálja hasznosítási lehetőségeit a különböző pályázatókban. A pályázaton elért siker látványosan bizonyítja ugyan a munka eredményességét, viszont aligha elégíti ki egy-egy kéziratos dolgozat a helyi művelődéspolitikai igényeket. A maradandó és látványos célokat követő tervezés, a helyi igényeket is figyelembe vevő szemlélet a kutatási ered295