Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 1. Szentendre, 1972)
Jakus Lajos: Petőfi apai őseinek származása
Következtetések Petrovicz Tamás családjának társadalmi és gazdasági helyzetére Vagyócon a Petrovicz-Petredh család társadalmi helyzetére anyakönyvi adat egyetlen helyen utal. 1737^ben Petrech Ádám neve mellett házasságkötéskor a liber (szabad) megjelölést találjuk. Nevezett testvére vagy unokatestvére Petőfi dédatyjának. 1753 J ban, Nyitra megye dicalis összeírásában Vagyócon a házzal bíró zsellérek között szerepel Petrech Miklóssal együtt. Utóbbi vásáros kereskedő (mercatura questor). Mindkettőjük gazdasága csak irtványföldből áll. Ugyanakkor Petrech György özvegye János fiával él együtt, Vs telkes jobbágy, 2 ló, 1 tehén, 3 jiíh, 3 sertés az állatállományuk. Másik Petrech György szintén Vs telkes jobbágy. 13 Véglegesen tisztázódott, hogy Petőfi apai ősei jobbágyi származásúak voltak. Teljes bizonyosságot akarva szerezni megvizsgáltuk újólag Pozsony és Nyitra megye nemes Petrovics családjainak származását, összeállítottuk genealógiájukat. Megismertük az 1667-ben nemességet szerző Petrovics Márton és János leszármazóit egészen 1844-ig. 14 A másik, Nyitra megyei, Holicsról származott, 1597-ben nemességet szerző Petrovics család leszármazását szintén ismerjük a 18. sz. végéig. 15 Egyiknek sincs semmi köze Petrovits Tamás családjához. Érdekes véletlenek találkozása pedig arra csábítana, hogy ilyen lehetőségre gondoljunk. Vagyóc közvetlen szomszédságálban, Lubinán élt a 18. sz. első felében nemes Petrovicz György. Holicsról származott oda a Rákóczi-szabadságharc idején. Fia és unokája a Ruttkay család lubina-Jbotfalvai birtokán ispán. Ugyanebben az időben a Kajáiról származó másik nemes Petrovics család két leszármazottja: Márton és János Lubinán molnár. 16 Az említett vagyóci Petreoh-Petrovicz Ádám úrbéres szolgáltatások alól felmentett szabad (liber) felesége Drzsik Katalin, rokonságban állhatott 1753-ban Vágújhelyen élő Drzsik János mészárossal. Petrovits Tamás mészárosságot tanult vagy nála, vagy Verbón Dinga Istvánnál, Vágújhelyen Dinga Dánielnél. Székállólegény korában vándorolt el szülőföldjéről. Ismeretlen helyen nősül először, megözvegyül, majd Aszódon tűnik fel 1773-ban. Itt köt házasságot másodszor, nem 30, hanem 36 éves korálban, s 55 éves, midőn Petőfi atyja születik Kartalon. A költő apai ősei társadalmi helyzetének feltárásához egy lépéssel közelebb jutva még további kutatásihoz nyújt számunkra iránymutatást. JEGYZETEK 1 Csergheő Géza, Petőfi származása és címere. Turul, 1889. évf. 185. 1. 2 Dienes András, Kik voltak Petőfi ősei? Magyar Nemzet, 1958. szept. 3. 3 Dienes András, Petőfi nemesi származásának kérdése. Irod.-tört. Közlemények, 1963. évf. 20—28. old. 4 Dienes András, A fiatal Petőfi. Bpest, 1968. 13—16. old. 5 Mezősi Károly, Petőfi családja a Kiskunságban, 53. old. 6 Jakus Lajos, Petőfi ősei Aszódon és Pest megyében. Aszódi Múzeumi Füzetek, 3. sz. 6. old. 7 A Pest megyei evang. esperességben 1787-ig a halotti anyakönyvben vezették az eltemetett korának évét, hónapját, napját. Ettől az időtől kezdve Szentmiklósi Pongrácz Baltazár inspektor rendeletére, a „Nova Funerum inscribendi Novum" szerint csak az évet és hónapot kellett bejegyezni az anyakönyvbe. Legtöbb esetben öregeknél ezt elhanyagolták. Éppen ezért feltűnő Petrovits Tamás bejegyzésénél a pontos év-, hó- és napmegjelölés. 8 Akkor és ma is a vagyóci Petrovicz-Petrech család tagjai evangélikus vallásúak, 293