Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 1. Szentendre, 1972)

Asztalos István: Tanácsok a Galga mentén az 1918–19-es forradalmak idején

a szociáldemokrata pártvezetőség eszeveszett tiltakozása és fékezése dacára is folytatódik. Somogyban még sikerült a pártterrornak megfélemlíteni a parasztokat, akik busás váltságdíjat fizetnek a földbitorló grófoknak. A aszódi proletárok már megtanulták és kimondták: egy fillért sem a bitorlóknak. Elfoglalták a latifundiumokat forradalmi úton, a dolgozók fegyveres hatalmával. A földet birtokukba vették a dolgozók minden megváltás nélkül. Az Aszódi Munkástanács, melybenra szociáldemokraták csatlakoztak a kommunistákhoz, elhatározták az 5100 holdas báró Schossberg er- és a Hatvany-féle 9500 holdas földbirtokok szocializálását megváltás nélkül, és a szociáldemokrata paiktumos földosztó rendeletre való tekintet nélkül. Szándékukat nem jelentették be sem a kormánynak, sem a szociáldemokrata pártnak. Előre megállapított terv szerint hozzáfogtak a nagyszerű munkához ... Ezen a napon vette birtokába Aszód, Kartal, Bag, Hévíz fegyveres népe báró Schossberger-jféle birtokot. A Kommün emléknapját így Aszód és környéke szabadság ünnepévé avatták a gyönyörű forradalmi munkával. Március 18-át általános munkaszünettel ünnepelték Aszódon."'

14 A köztulajdonba vett birtokon termelőszövetkezet létesítését tervezték. Azonnal hozzáfogtak a községi földmiunkástanácsok bizalmi férfiai a tagok öszszeírásához, mert 24-én a munkát megindítani szándékoztak. A szociáldemokrata párt központja azonnal reagált az eseményre, és természetesen helytelenítette. „ ... Búza Barna földművelési miniszter nyilatkozott a dolgokról és elítélte a történteket. A jövőben mindent meg fog tenni az ilyen rendszertelenségek megakadályozására. — Mi a magunk nevében szintén helytelenítjük ezt..." Továbbá még megtoldja a cikk szerzője egy bizonyos hirforrásból származó megjegyzéssel. „... A birtokok elfoglalása nem az egész munkásság, hanem csupán a kommunista csoport műve volt.. ."

45 Az teljesen igaz, hogy a kommunisták irányításával történt az egész akció, de az is igaz, hogy a tanácsok, az egész munkásság és környékbeli agrárproletariátus beleegyezésével, lelkes részvételével. „... Nagy tömeg vonult ki Nagykartalra zászlókkal, táblákkal, és ekkor már úgy a jelszavakban, mint a lobogókban és jelvényekben a piros szín dominált.. ."

/l6 Még nem alakult meg a Magyar Tanácsköztársaság, de Aszódon és környékén az események irányítója, a hatalom tényleges birtoklója a proletariátus. „ ... A Károlyi-kormány utolsó idejében kommunizmus, illetve proletárdiktatúra volt, amennyiben az aszódi repülőgépgyari munkásság tartotta kezében a tényleges hatalmat."

47 A piros szín dominált tehát ekkor már Aszódon és környékén. Nemcsak a felvonulásokon, a transzparenseken, de az emberszívekben is. Alig három nap múlva pedig az egész országban a piros szín lett az uralkodó. Megalakult a Magyar Tanácsköztársaság, a földkerekség 'második proletárállama. TANÁCSRENDSZER A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN A hatalom átvétele 1919. március 22-én Aszódon és környékén is a proletariátus kezébe került a hatalom. A megszervezett földmunkások, parasztok, ipari dolgozóik munkásés földmunkástanácsokba tömörült tagjai közül ideiglenes direktóriumok alakultak, amelyek a képviselő-testületek helyébe lépve a községek irányítását magukhoz ragadták. Aszódon, a járási székhelyen példamutató szervezettséggel zajlott le a hatalom átvétele. Már a hajnali órákban a helyi nyomdában hozzáláttak 238