Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 1. Szentendre, 1972)
Asztalos István: Tanácsok a Galga mentén az 1918–19-es forradalmak idején
mint 50 %-ában még mindig nád borította. A lakások belső berendezéséről nem készítettek kimutatást, de feltehetően az is az épületek külső állapotának megfelelő színvonalon mozgott. Egy példa a néptömegek jogf osztottságára: 1914-es adat szerint a lakosságnak mindössze 10 %-ának volt csak választójoga. 22 Ezeket a körülményeket figyelembe véve érthető, hogy több alkalommal a sztrájkban, a tüntetésben, a forradalmi megmozdulásokban keresték a kiutat. Ezt példázza az 1897-es turai és az 1912-es kartali cselédsztrájk, majd pedig az 1917-es és 1918-as évek számos megmozdulása. A vidék életében döntő fordulatot jelentett egy ipari nagyüzemnek, a Magyar Lloyd Repülőgép- és Motorgyár Rt. aszódi üzemének a felépítése, a termelés beindítása. Az ország különböző nagyüzemeiből kerültök ide szakemberek, főként vasasok. Közöttük ;sok szervezett dolgozó, SZDP-tag is volt. Már 1915-ben megszervezték a Vas- és Fémmunkások Szakszervezetének helyi csoportját, és ettől kezdve a lloydisták a vidék forradalmi mozgalmának irányítói. Az 1917— 18-as környékbeli sztrájkok, tüntetések mind az ő irányításukkal, vezetésükkel zajlottak le. Szoros kapcsolatot tartottak fenn a budapesti gyárak munkásszervezeteivel, továbbá az SZDP jobboldali irányvonalától eltérőkkel, elsősorban a forradalmi szocialistákkal. Mindenekelőtt Mosolygó Antallal, akinek iránymutatása alapján már 1918 őszén megszervezték a munkástanácsot. 23 Ez a Lloyd-gyári szervezett és céltudatos munkáskollektíva a döntő erő Aszódon és környékén az 1918—19-es forradalmak idején. Befolyásukat nemcsak Aszódra, de a környező községekre is kiterjesztették. Sikerült maguk mellé állítani az agrárproletariátus és (kisparaszti tömegek jelentős részét, továbbá a frontokról hazatért, és a régi rendszert mélységesen megvető és gyűlölő katonákat is. Az 1918—1919. fordulóján a nemzeti tanácsok mellett számos helyen megjelentek a munkástanácsok. Ezekben az új nevű tanácsokban az összetétel is más. Tagjai elsősorban ipari munkások és nincstelen földmunkások. Céljaikra és tevékenységükre jellemző, hogy egyre nagyobb hatást gyakoroltak a mind jobban forradalmasodó, balratolódó aszódi proletariátus, és annak vezető szerve, az aszódi munkástanács. Aszód községben ekkor már két üzemi tanács is működött, az egyik a Lloyd-gyárban, a másik a Javító Intézetben, az ún. „hetes tanács". 24 A szociáldemokrata párt jobboldali irányvonalával elégedetlen aszódi munkásság 1918 őszén egyre jobba balratolódott, és amikor 1918. november 24-én, Budapesten megalaikult a Kommunisták Magyarországi Pártja, szinte elsőként csatlakozott a munkásosztály forradalmi szervezetéhez, vette át annak előremutató programját. „ ... Az aszódi szervezett munkásság 1918. december 17-i gyűlése egyhangúlag kimondja, hogy a jelen társadalmi rend megérett a megdöntésre, és egyedül a munkásság képes arra, hogy szervezetten átvegye a hatalmat a. munkásság és a földtel en parasztok tanácsainak a diktatúrája útján. Nem demokrácia és nem nemzetgyűlés, hanem a munkásak és а földtelen parasztok tanácsai és proletárdiktatúra vezet bennünket a szocializmushoz és a kommunizmushoz. Ebben az irányban odaállunk a Kommunisták Magyarországi Pártjához.. ," 25 Ennek szellemében fokozták befolyásukat a környék nincstelenjeire, akik részben a munkástanácsok szervezésével, részben a nemzeti tanácsokba bejutva radikálisabb irányt szabtak e néphatalmi szervnek. Országos viszonylatban is egyedülálló, nagy jelentőségű tett volt, amikor Aszódon, mind a járási, mind pedig a községi közigazgatási hivatalokra kiterjesztették a munkásellenőrzést. Az történt ugyanis, hogy 1918. november 11-én az aszódi szervezett munkásság a főszolgabírói hivatalba Csorba Mártont és Bekker Jánost, 234
