Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 1. Szentendre, 1972)

O. Deisinger Margit: Budapest környékén élő délszlávok karácsonyi szokásai

I. SÁNDOR ILDIKÓ (Ferenczy Múzeum, Szentendre): NÉPI KÉZIRATOS KÖNYV 1847-BÖL Pest megyében első ízben kerül közlésre kéziratos daloskönyv. A 125 éves kézirat Petőfi-verseket, ősi népdalokat, korabeli népies dalokat — melyek egy évszázad alatt népdallá váltak — szép számmal tartalmaz. Egyúttal megyénk múlt századi dalkincséből is ízelítőt ad. Ezekért tartjuk szükségesnek közrebocsátását. A gyűjtemény részletesebb ismertetése előtt röviden szólunk a kéziratos könyvek kutatásának eddigi eredményeiről. A néprajztudomány és az irodalomtörténet számos kéziratos verses-, daloskönyvet tart számon. Keletkezésük egészen a XVI. századig vezethető vissza. A korábbi (XVI—

XVIII. századi) verseskönyvek másolói főleg lelkészek, tanítók, diákok, tehát művelt emberek voltak. Elsősorban vallásos verseket, énekeket jegyeztek fel. A XVII. századi kéziratos gyűjtemények hazafias verseket és „virágénekeket" is tartalmaznak.

1 Ezektől teljesen különböznek a népi kéziratos könyvek, melyek a XVIII. század végétől, a XIX. század elejétől jöttek divatba.

2 Szerzőjük, lejegyzőjük paraszt származású, írástudó ember, s a könyvök tartalma is a nép életmódját, felfogását tükrözi. A kéziratos könyvek keletkezésének körülményei különbözőek. A XVI— XVII. században inkább azért másoltak, mert kevés volt a nyomtatott könyv. A könyvnyomtatás fejlődésével mégsem csökkent a kéziratos könyvek száma. Éppen a megjelent korabeli kalendáriumokból, újságokból, folyóiratokból, könyvekből írták ki az igényeknek megfelelő, a nekik tetsző verset, dalt stb.

3 Falvainkban még napjainkban is találkozhatunk új lejegyzésekkel. Kéziratos könyveink több tanulsággal szolgálnak. Megállapítható, hogy lejegyzőik elsősorban parasztemberek voltak. Könyveikbe nagy számmal jegyeztek le népdalokat. Ezek segítséget nyújtanak népköltészeti kutatásunkhoz. A legtöbb ilyen kézirat helytörténeti adatokat, családtörténeti feljegyzéseket, saját verseket, népi gyógymódokra vonatkozó leírásokat stb. is tartalmaz. Minél változatosabb összetételű egy kéziratos könyv, annál inkább következtethetünk tulajdonosa, s ezen túl annak a közösségnek szellemi életére, amelyben élt.

4 A kéziratos daloskönyvekben tükröződik a magyar nép mindennapi élete, öröme és bánata; történelmi sorsa, elnyomatása, harca, reménykedése; ítélete a világról, a társadalomról. Megismerjük belőlük bölcsességét, humorát, indulatait is. Egy-egy daloskönyvbe nemcsak népdalokat jegyeznek fel, hanem válogatás 185