Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 1. Szentendre, 1972)
†Sashegyi Sándor: Kora vaskori lakóház Pomázról
SASHEGYI SÁNDOR: KORAVASKORI LAKÓHÁZ POMÄZRÖL A pomázi vasútállomás közelében, a Prekobrodica^dűlöben 1953—55. években silógödör ásásakor koravaskori, földbe mélyített lakóház került napvilágra 1 . A feltárás megfigyelései újabb adatokat szolgáltatnak a koravaskori lakóházak rekonstrukciójához. A földbe mélyített lakógödör 60 cm mélységtől volt megfigyelhető. A felső kultúrrétegiből, mely egy 25 cm vastag kavicsréteg fölött helyezkedett el, a lakógödör szélein kívül eső részekről néhány koravaskori edénytöredék került elő. A kerek alaprajzú lakógödör belső szélessége 325 cm, s az egyenes padlószint a mai felszín alatt 215 cm-re feküdt (I. tábla 1—2. kép). A lakógödör peremén kívül, a gödörtől 75 cm távolságra nyolc helyen 50 cm mélységben halomba rakott nagyobb mészkövek és andezittöredékek voltak megfigyelhetők (I. tábla 1. kép a)—g) helyeken). A lakógödör bejárata a DK-i oldalon volt, itt két, 12— 15 cm átmérőjű cölöp helye került elő, melyek az ajtófélfát képezhették. Az ajtó két oldalán a gödör előtt négy, 5 cm átmérőjű cölöp helyét figyeltük meg, míg két cölöp az ajtótól 2 m távolságra, egy égett padkán került elő. A padkán hamut, faszénmaradványókat és erősen átégett edénytöredékeket találtunk. A lakógödör oldalfala függőlegesen volt bevájva az agyagos altalajba. A gödör betöltésében igen sok égett agyagrög, paticstöredék feküdt. A gödör padlóját egyenetlen vastagságú, vékony hamus, faszenes réteg takarta, melyből néhány koravaskori edénytöredék, egy lapos lemez csüngő, mely bronzból készült, és csak töredékesen maradt meg (II. tábla 1. kép), egy töredékes, hold alakú bronz ékszer (II. tábla 2. kép), bronz lemez töredéke (II. tábla 6. kép), bronztű (II. tábla 5. kép) és bronz karperec töredéke (II. tábla 4. kép) került elő. A lakógödör tüzelőhelyét a DNy-i oldalon sikerült felkutatni, ahol a tüzelőtér egy félkör alakú kiugrásban helyezkedett el (I. tábla 1. kép, B). A tüzelőtér helyén — akárcsak a lákógödör egész területén — az ősfolyami kavicsréteg át volt törve. Ezen a részen közvetlenül a mai felszín alatt igen sok paticstöredéket lehetett megfigyelni. A sok paticstöredék mintegy 125 cm átmérőjű körben egész halmot képezett. A paticstöredékék alatt, a tűzhely felszínén nagyobb folyami kavicsok feküdtek. A tüzelőtérben sok koravaskori edénytöredék is felszínre került (III. tábla 1—3. és 5. kép). A kerek tüzelőtér rövid, kis folyosóval (C jelzés) csatlakozott a lakógödörhöz. Az agyagos altalajba vágott lakógödör oldalai vörösre voltak átégve, s a sima felületen egyes helyeken mészréteget lőhetett megfigyelni. Néhány helyen különösen jó állapotban maradt meg a meszelés nyoma. A lakógödörtől ÉK-re 60 cm mélységben egy díszített edénytöredéket (III. 15
