Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 1. Szentendre, 1972)

Ikvai Nándor: A ceglédi vaseszközlelet

68.8.37. Kerékagykarika, nagyméretű, alig nyomott, 6 (szögletes) szeglyukkal. Átm.: 28,5—30,2 cm, psz.: 4,2—5,1 cm, pv.: 0,4—0,9 cm. Kép: 14/15., 18/1. 68.8.38. Kerékagykarika, erősen korrodált, nyomott, pántvégek nem érnek össze. Átm.: 22—25,5 om, psz.: 2,2—3,1 cm, pv.: 0,3—0,5 cm. Kép: 14/16. 68.8.39. Kerékagykarika, erősen kopott, pántvégek simára eldolgozva. Átm. : 14,2—15 cm, psz.: 2,5—3,2 cm, pv.: 0,2—0,5 cm. Kép: 14/17. 68.8.40. Kerékagykarika, pántvégek egymásra kalapálva. Átm.: 19,9—20,8 cm, psz.: 1,9—2,3 cm, pv.: 0,3—0,6 cm. Kép: 14/18. 68.8.41. Kerékagykarika, egymásra kalapált végekkel, görbült. Átm.: 23,5— 26,5 cm, psz.: 1,7—2,2 cm, pv.: 0,3—0,7 cm. Kép: 14/19. 68.8.42. Kerékagykarika, pántvégek egymásra kalapálva, felületén egymástól különböző távolságra (valószínű korábbi formájakor használt) szeglyukak. Átm. : 21,6—21,9 cm, psz.: 3,5—5 cm, pv.: 0,4—0,9 cm. Kép: 14/20. 68.8.43. Kerékagykarika, erősen korrodált, pántvégek közt hiátus, töredezett. Átm.: 11,9—12,4 cm, psz.: 3,6—4,5 cm, pv.: 0,3—0,6 cm. Kép: 14/21. 68.8.44. Véső (vagy fúró), feje töredékes, éle ívelt, nyele négyszögletes átmetszetű. Teljes h.: 33,5 cm, nyél h. : 26 cm, nyélvastagság: 1,1—1,3 cm, fej sz.: 4 cm (töredékes), fej lemezvast.: 0,12—0,19 cm. Kép: 12/1., 17/3. 68.8.45. Szekérbe való derékszög, elkalapált fejjel, átmetszete tompított élű négyszög, lefelé keskenyedik. Teljes h.: 29,3 cm, sz.: 1,9 cm, vastagság: 1,7 om, elkalapált fej : 3,8 X 2,1 cm. Kép: 13/1. 68.8.46. Vasalás, ellipszis alakú lap, egyik végén hurok alakú szeggel összefogva (odavasalásra). H.: 10,3 cm, sz.: 5,8 cm, pántsz.: 3,8—4,3 cm, pántvast.: 0,35 cm. Kép: 13/5., 18/5. 68.8.47. Vasalás, keréktalpvasalás, talpán és oldalán két-két szögletes szeglyukkal, pánt végeken nagy, hurok alakú lyuk, összeosatolásra alkalmas. Talphossz: 17 cm (— a keréktalp kb. szélességével), talpszélesség: 5,4 cm, oldalpánthossz (meredekebb): 11,4 cm, szélessége: 4,6 cm. Kép: 13/6., 18/4. 68.8.48. Vasalás, téglalap alakú, ívben görbített, egyik végén szimmetrikusan elhelyezett két lyukkal. Töredékes (koptatóvas, dörgölővas — az első keréknél az alsó létraszáron). H.: 25,5 cm, sz.: 9,9 cm, görbület m.: 3,1 cm, lemezvastagság: 0,3—0,6 cm. Kép: 13/8. 68.8.49. Vasalás, az előbbinek párja, jóval töredékesebb (koptatóvasdarab). Hl: 19,8 cm (nem teljes), sz.: 11 cm (törött), görbület m.: 3,1 cm, lemezvast.: 0,3—0,6 cm. Kép: 13/7. A fentiekben leírt tárgyak formai és összehasonlító elemzése több következtetés levonására ad lehetőséget. Ezek a megállapítások azonban nem lehetnek teljesek. Mindig új megvilágításba helyezi a témakört egy-egy tárgy fölbukkanása, vagy méginkább a gyakorlatunkban még alig alkalmazott metallográfiai vizsgálat, amely nemcsak a korra, de az anyag származására, a megmunkálás módjaira stb. is biztos választ adhatna.

20 Mindezek hiányában, a jelen adataink és ismereteink alapján igyekszünk a tárgyak értékelését elvégezni. Történeti körülmények és, vonatkozások A honfoglaló és kora Árpád-kori magyarság földművelési szintjét, a vastermelés imagyarországi formáit főbb vonatkozásaiban ismerjük.

21 Heckenast G. írja a magyar vaskohászat történetéről írott munkájában, hogy a magyarok a részben bolgár—török eredetű vasverőiket az új hazában talált szláv vaskohá143