Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 1. Szentendre, 1972)

C. Elisscher Brigitta: Adatok egy váci építkezés történetéhez

Mivel azonban vevő ekkor nem akadt, a hatalmas épületet a váci tanács haszonbérbe vette az Építészeti Főigazgatóságtól, hogy a város polgárai számára haszonbérbe továbbadja.

8 A barokk kori épület alaprajzát egy XVIII. század végén készült felmérés

9 (2. kép) és részben Kasselik Ferenc tervei alapján isimerjük. Az udvari és utcai homlokzatot a Theresianum két egykori — az intézetben polgári építészettant is tanuló —• növendék rajza örökítette meg

10 (1. kép). A rajzok magában álló, egy emeletes, U alakú épületet mutatnak. Homlokzata kelet felé tekint. A (kaput magába foglaló középső és a két oldalsó rizalit szakaszokra bontja a—b—a—A—a—b—a ritmusban. Az ablakok ennek megfelelően 5—3—5—5—5—3—5 beosztásban sorakoznak. Alakjuk a földszinten négyzetes, az emeleten hosszúkás. A kaput magába foglaló középső rizalit 5 ablaka félkörös záródású. A kapu félköríves, a mellette levő földszinti ablakokat 2—2 félpillér keretezi. A félpillérekre vasrácsos erkély támaszkodik. Az emeletet a földszinttől egyszerű övpárkány választja el, és többszörösen profilált koronázópárkány zárja le. Az oldalszárnyák közül a déli valamivel hosszabb az északinál. Az udvari homlokzat mentén húzódó folyosóból nyílnak a szobák. Az emeleti oldalszárnyakban a folyosó a szárny tengelyébe kerül, és belőle két oldalra fülkék nyílnak. A 'földszintről a két oldalrizalitnak megfelelően két lépcső vezet az emeletre. Miután az épület Nádasdy Ferenc adománya révén a tébolydaalap tulajdonába került, a szükséges átalakítási és bővítési munkákra pályázatot hirdettek. A feltételeket a 33 pontból álló, ún. Program foglalta össze,

11 mely nemcsak építészettörténeti szempontból, de az orvostörténet számára is figyelemre méltó. Az Építészeti Főigazgatósághoz 1839 novemberében és decemberében négy építész küldte be terveit és költségvetését. Josephus Wagner Bécsből, Johanes Schmausz Apatinból, Zitterharth Mátyás és Kasselik Ferenc Pestről.

12 A fennmaradt levéltári anyag tanúsága szerint a bíráló szervek érdemben csupán a két utóbbi építész terveivel foglalkoztak, valószínűleg niár csak azért is, mert a két jónevű pesti építész nemcsak a szakértelem tekintetében múlta felül az egyébként is távol lakó és kevésbé ismert J. Wagnert és J. Söhmauszt, hanem anyagi biztosíték dolgában is többet tudott nyújtani. A benyújtott tervek közül csak Kasselik Ferenc rajzait ismerjük. Két variációt is készített I—

'V., illetve A—E jelzéssel. A jelzés nélküli homlokzati és keresztmetszeti rajzok a betűvel jelzett alaprajzsorozatnak felelnek meg. A két tervsorozat közötti különbség az oldalszárnyak kialakításában, a kápolna alaprajzában és a melléképületek elhelyezésében van. Mindkét tervváltozaton utcát nyit a főépület és a melléképület közt, az előírásnak megfelelően. Az új utca résziben a lebontandó, annakidején mintegy egy emelet magasságban félbehagyott katonai akadémia épületének helyén húzódik. A főépületet Kasselik Ferenc terve az előírás szerint egy emelettel magasítja. Miután a Theresianum folyosós rendszere az új funkciónak lényegében megfelel, az alaprajzon aránylag keveset változtat, és az új emeletet is hasonlóan alakítja ki. Csupán a melléklépcsőket helyezi az oldalszárnyakba, és a kapualjból egy főlépcsőházat vezet az emeletre. A homlokzat barokk jellegét megszünteti, és —• kitűnően alkalmazkodva a meglevő adottságokhoz —. helyébe jellegzetesen klasszicista homlokzatot alakít ki. Megtartja a rizalitos tagolást, és az épület sarkait a rizalitok szélével együtt fejezetes falpillérekkel hangsúlyozza az első és második emelet magassá119