Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 1. Szentendre, 1972)
Hellebrandt Magdolna: Történelmi kőemlékek Vácott
levő filozófust, mint két egyező órát találni. Változást hozott a mágnestű használata. Az eddigi zsebnapórákkal a Nap állásának magasságát mérték, de ez az év különböző napjainak ugyanazon órájában különböző, így ezeket az órákat dátumra kellett beállítani. Ilyenek voltak a napgyűrűk 44 és a napqiuadránsok. Kis mágnestű segítségével azonban pontosan be lehetett állítani az órát É—D-i irányba, s ezért a mágnestűs napórát — kompasz — nem kellett dátumra igazítani 45 . XV. századi nürnbergi tudósok készítettek ilyeneket. A természettudományok fellendülésekor, a XVIII. században tudósok és uralkodók kedvelt tudománya volt a gnomonika. A napórák három fajtáját szokás megkülönböztetni: aequatoreális, vertikális és horizontális napórát. Ez utóbbinak síkja vízszintes. Ilyen a váci darab is. A horizontális napóra felállításakor ismernünk kell a délvonal — meridián— irányát 46 , ha ezt megállapítottuk, napóránkat úgy kell vízszintesen irányítani, hogy a D—É vonal a meridiánnal egybeessen. Ugyanazon napóra csakis ugyanazon szélességi körön, de itt bárhol felállítható. Földünk pontjainak meghatározásánál 47 fontos a szélességi és hoszszúsági vagy délkörök rendszere. A hosszúsági köröket azért nevezzük délköröknek, mert egy adott helyen akkor van déli 12 óra, ha az illető pont hosszúsági körének síkjába esik a Nap. A gnomont földrajzi helymeghatározásra már Pitheász görög felfedező utazó használta 48 . Amikor Papirius Cursor i. e. 263-ban egy napórát vitetett át Rómába, az itt nem járt jól, mivel a délebbre fekvő Catania szicíliai görög gyarmat részére készült 49 . A régi Oroszországban minden város a saját napideje szerint élt, az órákat a helyi délhez igazították 50 . Ma zónarendszer van érvényben. Magyarországon a prágai középdél érvényes. A napórák által mutatott ún. csillagászati időhöz egy korrekciós értéket kell hozzáadnunk, legcélszerűbb a beosztást e korrekció hozzáadásával készíteni. Az árnyékvonalaknak csak az iránya határoz, hossza nem, így a kerület, melybe az órákat bejegyezzük, különböző lehet. Kör helyett lehet egyenes vonalú sokszög is. A számlap nagysága attól függ, milyen pontosságra törekszünk az idő leolvasásánál. A váci napóra (H.: 39,5 cm, V.: 1,5 cm. Ltsz.: 69.17.1.) a negyed órákat is mutatja. Számlapja négy sarkán különböző virágokból — rózsa, tulipán, búzavirág, nefelejcs — összeállított csokrokat láthatunk, mindegyik más és más (3. kép 2.). Középen a ferences embléma látható. Ez alatt egy kis iránytű helye figyelhető meg. 1952-ben hozta a múzeumba Uracs Györgyné, a múzeum dolgozója. Emlékezete szerint a ferences rendház kertjében volt felállítva, a kapuval szemben. Karcsú A. Arzén nem tesz említést róla könyvében 51 , Tragor Ignác 1912-ben ásott itt, de nem említi. Feltehető, hogy később került Vácra. 52 Felirata szerint Balási Bernard készítette 1818-ban. Anyaga márvány. Szélén fonatos díszítést figyelhetünk meg körben, a virágos sarkoknál ívelt. A mutató (3. kép 1.) réz, és háromszög alakú. Ez a legcélszerűbb. A napóra számlapja és mutatója 53 merev kapcsolatban van. A váci napórához hasonlót találhatunk Londonban. Thomas Tompion készítette 1710-ben 54 . Hazánkban Devetseri István a XIX. században, a század elején készített jó ízléssel különféle kemény kövekre, mind kiálló, mind bevésett figurákkal s betűkkel díszítetteket 55 . Versidézeteket is tartalmazott. A jelmondatok közül a legköltőibb ugyancsak a múlt század elejéről származó napórán látható: „Horas non nisi serenas", azaz „Csak a derült órákat számlálom" 56 . 111
