Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 1. Szentendre, 1972)
Hellebrandt Magdolna: Történelmi kőemlékek Vácott
A feljáróval szemben nyerne elhelyezést az a romantikus sírkő, mely most a múzeum kertjét díszíti. A kő bal oldalán talapzat, ebben vörös márvány betétet láthatunk, s ezen a feliratot: Szeretett Neje TASSY ' BETZ ' ETELKÁNAK * Berinkai Diénes Szül. Tavaszelő 23 án . 1828. Meghalt Telelő l én 1848. Áldás hamvaira. A talapzaton áll kőbe vésve egy urna. Valószínű, ebben is volt betét. E mellett ülő nőt látunk, aki jobb kezét a talapzatra helyezi, s erre hajtja fejét. Az alak fölött, a mezőben koszorú két szalaggal. A kő M. : 206 cm — lépcsők nélkül, ez későbbi —, Sz. : 94 cm, V.: 16 cm. Ltsz.: 69.20.1. * * * Régiségére való tekintettel a kőtárban nyert elhelyezést egy igen szép napóra, amelyet különlegessége miatt — e tanulmány függelékeként —• részletesen ismertetek. A napórák magyar irodalma oly kevés, hogy talán nem felesleges összefoglalni történetüket. Hosszú idő telt el a legősibb időmérő, a napóra feltalálásától a precíziós órákig. Kezdetben a legkisebb időmérték a napfelkelte és lemente közötti idő és az éj volt. Később az emberek saját testük árnyékával mérték az időt 36 . I. e. 1100 körül a kínaiak egy függőleges oszlop, gnomon napi árnyékának menetét figyelték meg, ebből meghatározták a delet, azt az időpontot, amikor az árnyék a legrövidebb. Herodotos leírása szerint i. e. 640-ben Cos szigetére érkezett egy Berosus nevű chaldaeai csillagász, s ő volt az első, aki a napot további részekre osztotta. 37 Más nézetek szerint az első napórát — heliotropion — Anaximandros állította fel i. e. 550-ben 38 . Plinius Secundus viszont Anaximenesnek tulajdonította, s felőle írta azt, hogy legelőször ő mutatott ilyent Lakedaimonban 39 . A napóra használata egész Görögországban elterjedt. Némelyik napjainkig megmaradt, pl. az athéni Dionysos színházban kőből faragott talapzaton állt egy 40 . Egyiptomban az obeliszkek szolgáltak gnomonok gyanánt. Augustus császár el is vitetett egyet, s a Mars mezőn állíttatta fel. Vitruvius „De architectura" című könyvében — megjelent i. e. 16—13-ban — tizennégy különböző napórát sorolt fel. Ezek között már zsebnapórák is voltak. A 'herculanumi romoknál is került elő ilyen 41 , tehát i. e. 79 előtti. A római birodalom bukása utáni századokból kevés, főleg araboktól származó feljegyzések szólnak napórákról. A középkor elejéről is ismerünk néhány kéziratot. Az első kerekes óra feltalálója 42 a hagyomány szerint a magyar történelemből jól ismert Gerbert volt, aki II. Sylvester néven lett pápa. A mechanikai órák tökéletesítése, a súllyal és rugóval ellátott órák forgalomba hozatala nem volt oly nagy hatással a napórák készítésére, mint azt ma gondolnánk 43 . Feltehető, azért, mert — mint Seneca a régi víziórákról mondta —• könnyebben lehetett két, egy véleményen 109
