Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 1. Szentendre, 1972)
Hellebrandt Magdolna: Történelmi kőemlékek Vácott
iratokat és a Migazzi-címert ide falazták be. 1969-ben az utca szélesítésekor ezt a rakpartot feltöltötték. Ekkor kerültek ezek az emlékek a váci múzeumba. Jelenleg a kőtárban találhatók. A felirat egyik része: CHRISTOPHORO. CARDINALI. A. MIGAZZI. VACIENSIBUS. SECUNDUM. DOMINANTE . A másik rész: 25 OPTIMORVM. PRINCIPVM. ADVENTVI. ANNO. A. CHRISTO. NATO. MCCLXIV. AB. ORNATA. ET AMPLIATA. VRBE, II. HIC PONS ET. EX VTROQVE . LATERE. VIA. STRVCTA SVNT. A felirat olvasása dr. Félegyházy József szerint 26 : AMIKOR MIGAZZI KRISTÓF BÍBOROS MÁSODÍZBEN KORMÁNYOZTA A VÁCIAKAT A LEGKIVÁLÓBB FEJEDELMEK ÉRKEZÉSÉRE KRISZTUS SZÜLETÉSÉTŐL AZ 1764-IK A VÁROS SZÉPÍTÉSÉTŐL ÉS BŐVÍTÉSÉTŐL A II. ÉVBEN EZ A HÍD ÉS KÉT OLDALRŐL ŰT ÉPÍTTETETT. Migazzit 1761 novemberében nevezték ki váci püspöknek, !7624эеп foglalta el püspöki székét és kezdte el építkezéseit 27 . 1764-ben, amikor a királyi család Vácra jött, valóban kormányzása második évében tartott. Barokk épületelemeket figyelhetünk meg a második (4. kép 2.), valamint a harmadik (6. kép 3.) nagy falfelületen. Itt láthatjuk a Tragor János-féle ház kapuívét, szép, fonatos díszítésével. Záróköve (2. kép 2.) készítésének időpontját is megjelöli, 1795. A ház a Mártírok u. 4. szám alatt állt, s a hatvanas évek elején bontották le. 28 Sajnos, csak az ívet lehetett egybe beépíteni. Még a múzeum udvarán kiraktuk Ormándi József kőművesmesterrel, s ekkor láttuk, hogy nagy mérete miatt nem fér a falra. Gondoltuk, hogy lépcsős megoldással lejjebb tesszük, de ezt az aláalapozatlan pince nem bírná ki. Ezért láthatók az ívet tartó oszlopok külön, kétoldalt. A kapuív alatt Kámánlházy László Mihály püspök 20 kő címere nyert elhelyezést 30 . Eredeti színekkel a családi címer: a pajzs vörös udvarában egy arany korona, melyen páncélos kar könyököl, arany markolatú kivont kardot tartva, fölötte, a jobb oldali szögletben arany csillag ragyog. A pajzs fölötti sisak koronáján szintén páncélos kar nyugszik kivont karddal. Foszladék mindkét oldalról arany-fekete. Kámánházy Lászlónak ehhez a címerhez járul még a kanonoki kalap. A címer H.: 132 cm, Sz.: 118 cm. Két leltári száma van: 69.26.1. és 69.36.1. Leltározás után, a kőtár készítésekor derült ki, hogy összetartozik. A múzeum kőanyagában említésre méltók még az újkori síremlékek, melyeket Tragor Ignác gyűjtött össze 31 . Ezek közül a legrégibb egy népies barokk kő. Két részből áll. Talapzaton helyezték el a cartouchet. Egyik felén a keresztrefeszítést ábrázolták, alul, kis, szív alakú részben a „Halál" ül kaszával. A talapzaton címerpajzsot láthatunk. A mezőben fent fekvő bárány balra, de jobbra néz. A talajvonal alatt hatküllős kerék, mely a címer felett, jobb oldalon ismétlődik, indák között (7. kép 1.). Másik felén a feltámadás jelenetét mintázták meg 103
