Köpöczi Rózsa: A grafikus Szőnyi – akvarellek és goauche-ok (PMMI, Szentendre – Zebegény, 1994)
Szőnyi anyaghoz való szenvedélyes viszonya, a festői technika kérdései (Technika)
13. DOMBTETŐ THE TOP OF THE HILL - HÜGELGIPFEL Szőnyi t csak halványan érintette az avantgarde szelleme, de festett néhány különleges megfogalmazású aquarellt: gouache-t. Ezek természetfelfogása erősen eltér a többi képétől. Az itt látható lap témája egyszerű: néhány ecsetvonással felvázolt domboldal, tetején szélfútta fákkal. A hatás mégis expresszív, mert az intenzíven összecsengő narancsvörös és kék színek izzásig hevítik egymást. A végletekig leegyszerűsített kifejezésmód a japán tusfestmények eszköztelenségében rejlő erejét idézi. De nem volt-e anakronizmus 1941-ben ilyen ideák szellemében élni és dolgozni, amikor a kubizmus már túljutott fénykorán, és kihajtottak a szürrealizmus virágai, az expresszionisták mélyről jövő látomásaikkal próbálták visszaadni a megbolydult világrend képeit, a dadaizmus már a század első felében magában hordta a pop-art múlékonyságát, a romlandó anyagokból építkező világ diadalát. 1941-ben, a második világháború előestéjén Szőnyiék könyvet adtak ki a festői technikák alapos, mindenre kiterjedő ismertetésével, a jó anyagok dicséretére. Mi sarkallta ezt a nemzedéket abban az időben, mikor "minden egész" eltörött, a múlt idők értékei iránti tiszteletre? Ez a szemlélet az impresszionizmus elleni lázadás Cezanne-i vonalához nyúlhatott vissza, amikor egyes művészek minden eszközzel megpróbáltak küzdeni a széttöredezett világrend újraalkotásáért, az értékválságok idején visszaadni a maradandóság ideájának régi rangját. Lehet, hogy ez illúzió maradt, de a szándék tiszteletre méltó, főleg, ha végigtekintünk azokon a műveken, melyek ebben a szellemben születtek: Szőnyi gouache- és temperaképein, Elekfy Jenő aquarelljein, Molnár C. Pál fametszetein, Varga Nándor Lajos mesteri rézkarcain, és még folytathatnánk a sort, a könyv összes rangos szerzőit felsorolva. Ezek után beszéljünk kicsivel többet könyvünk főszereplőiről, a gouache képekről és a gouache technikáról. Elekfy Jenő jóvoltából megismerhetjük Szőnyi István gouache receptjét: "A festék tömegéhez azzal egyenlő mennyiségű dextrint adunk, majd víz adagolásával olajfesték sűrűségűre keverjük. Hozzáadhatunk egy-egy csepp lenolajat és glicerint s egy kis fertőtlenítőt. A keverést végezhetjük cukros vízzel, egy pohárban egy szem kockacukrot oldva...Bársonyos, viaszos fényű felületet ad, amikor fedően festünk vele." (6) Miért választotta a harmincas évek elejétől Szőnyi István a gouache-technikát, melyet a XIX. századra a tempera teljesen kiszorított a használatból? Talán azért, mert bársonyos, matt felületei 35
