Tragor Ignác: A váci múzeum gyűjteményeinek leíró lajstroma (Vác, 1912)

I. Általános rész - VÁC ÉS VIDÉKÉNEK ARCHAEOLOGIÁJA A TÖRTÉNELMI IDŐKBEN

röl. Legtöbbjét a városban és környékén találták, (csak kisebb része való a Pannónia területéhez tartozott Szentendre szigetről.) Ez a sok éremlelelet nem azt jelenti, hogy a rómaiak a területünkre is kiterjesztették hatalmukat, hanem ebből csak arra következtethetünk, hogy itt a birodalom határszélén élénk kereskedelem lehetett és hogy a rómaiak pénzért vásárolták a barbárok terményeit. Az érmek túlnyomó része a második századtól a negyedik század második feléig terjedő időből való, vagyis hazánk területe római hódoltságának majdnem teljes időtartamára kiterjed. A mikor városunk vidékének ókori tőrténetét tárgyaljuk, nem hagyhatjuk említés nélkül azokat a hatalmas barbár erődítéseket, melyeket Ördög-árok vagy Csörsz-árok néven ismerünk. A Krisztus utáni első században a szarmata származású jászok (metanastae jazyges) birtokába jutott a Duna-Tisza köze. Jóllehet a germán fajhoz tartozó kvádokkal szövetséges viszonyban voltak, határaikat ezek ellen ís védelmezték. A Dunától a Tiszáig 6 méter széles és 3 méter mély árkot vontak. Ezt az árkot hívják Csörsz árok-nak. Neve az ördög árkot jelentő cs'verto'bszkí iárek szláv szóból származik és a szó eredete azt a föltevést kelti, hogy a védőmü keletkezése régibb időre megy vissza, mint a milyen régi e vidéken a szláv elem megtelepedése. A szláv . törzsek u. i. ezeket a gátárkokat már itt találták és készítésüket az ördögnek tulajdonítottákSokan kutattak már eddig ís a Csörsz-árkok után és az itt-ott szakadozottan fennmaradt Érmek. A Csörszárok. — 63