Tragor Ignác: A váci múzeum gyűjteményeinek leíró lajstroma (Vác, 1912)

I. Általános rész - VÁC ÉS VIDÉKÉNEK ŐSKORA

régiségek után. A múlt század hatvanas éveiben a város kellő közepén, a fehérek temploma környékén találtak egy szerpentin baltát, mely Zäbodszky Istbán őrszentmiklósí jegyző gyűjteményéből í896-ban a M. Nemzeti Muzeumba került. (Zá'bodszky Naplója Í869. év 20 sz. a. Rég. Iratt. 60/í 896.) Az őskori telepeket az urnatemetők váltják fel. Említettük, hogy iff. Varázsé/t Gusztáv a Pogányvár dunamentí déli lejtőjén urnákat talált, azóta nagyon sok ilyen agyagedényt találtak itt. jt\ leletek gazdzgsága azt igazolja, hogy itt temető volt. Ilyen urnatemető lehetett a vác-budapestí országút mentén fekvő akasztófadülőí városi homokbánya területén, valamint a Pokolcsárdától északra fekvő szőlők helyén, mert mind a két helyen nagyon sok kézzel készített őskori agyagedény kerül felszínre. (Kiállítva az első szoba I. szekrényében 131, Í32, 140, 148, 149 és Í52 sz. a. A hullaégetés szokásáról alább, bronzkornál fogunk részletesebben megemlékezni.) Nem egyszerre, hanem lassú fejlődés útján a réz és a bronz lépett a kő helyébe. Hazánkban nagyon megkönnyítette a kőkorszakból való átmenetet az a körülmény, hogy a réz szabadon és nagy mennyiségben fordul elő. Ezért minálunk az ősember termésrézből készítette eszközeit. Eleinte úgy bánt vele, mint a kővel, hideg állapotában dolgozta föl, kőkalapácsokkal idomította. Ekkor még formáival is szorosan csatlakozott a kő- és csonteszközők idomaihoz, idők folyamán azonban fölvette ezekkel az anyagokkal a versenyt és megolvasztva a rezet, öntés által adta meg a rézUrnatemetők . A rézkor - 29