Tragor Ignác: A váci múzeum gyűjteményeinek leíró lajstroma (Vác, 1912)

II. Leíró rész - Harmadik szoba

HARSVIADIK SZOBA a Kukorica Jánost. Majd több kisebb-nagyobb genre szobrot mintázott. Ezeket a budapesti tárlatokon időközönként ki is állította. Több síremléket és emlékszobrot is készített. 1903-ban megnősült és Budapestre helyezte át műtermét. 95. A váczi csodás szarvas legendáját ábrázoló iniciálé. A Bécsi Képes Krónika 44. lóliójának P. belűje. Az eredetiről készült fénykép. 9©. Az 1587. évi váci csatát ábrázoló egykorú fametszetű képnek a fényképe. A Nürnbergben 1598-ban nyomtatott Diseurs cimű könyv fametszete után. (Tragor, Vác vára 13. kép 11. mell.) 97. Csatajelenet a váci vár előtt Weizen jelzéssel. Ónmetszetű kép. (Tragor, Vác vára 18.) 98, A váci csatatér. Szemlér Mihály természeti rajza után. Hosszú fametszetű panoráma Veresegyház nézőpontjából. (Magyarország és a Nagyvilág 1868. évi 18. lap után készült ónkép. (Tragor, Vác története 1848—49-ben III. melléklet.) Szemlér Mihály festő szül. Pesten 1633-ban. Középiskoláit Budapesten a piaristák gimnáziumában kezdte meg, de félbe kellett szakítania a szabadságharc miatt. Mint honvéd küzdötte végig és Temesváron fogságot szenvedett, festészeti tanulmányát Pesten kezdte Marastoninál és Bécsben fejezte be. Iö56~ban rajztanárrá választották a pesibelvárosi főreáliskolához, ahol 35 évig működött. Sok táj- és zsánerképet festett. Valamennyi magyar tárgyú, közötte több váci (így a váci nők, a váci cipósütők sat ). Ezeken kívül gyermekmesékhez és ifjúsági művekhez késztett illusztrációkat. Mikor 1904-ben meghalt, a Nemzeti Szalon kollektív kiállításon mutatta be műveit. — 229 —