Tragor Ignác: Vác vára és képei (Vác, 1906)

IX. A régi Vác helyének megállapítása

174 YÁC VÁRA ÉS KÉPEI. A szőlőhegyekből, jelesen a Törökhegyről egyenes vonalban jött egy árok a székesegyház mai helyén át a Dunának. Tán a természet maga vágta át a hegyekben összegyülemlő víz levezetésére s így önként kívánkozott stratégiai célok szolgálatára. A székesegyház és környéke mocsaras hely volt. Amikor Eszterházy Károly gróf püspök 1760-ban a székesegyház építését megkezdette, a fundamentum lerakóinak, az alapozási munkát teljesítőknek éveken át az ingovány és mocsár lecsapolásával és a talajvíz megszüntetésével kellett megküzdeniök. E terület talajának egykori mocsaras voltát a Wening-kép is megrögzíti. Sem ennek, sem pedig az említettem ároknak, melyet az 1680. évi térképen föltüntetve, a félszázaddal később készült Althann-féle telekkönyv térképen pedig még jelezve látunk, ma már épúgy semmi külső nyoma, mint a várat körülvevő ároknak. A város mostani állapotában lehetetlennek tűnik ez az árok. 8 —10 méter mély árok kellett volna, hogy annak vize a Dunából táplálkozzék. Ne feledjük azonban, hogy a városnak ez a része akkor legalább 5 méterrel alacsonyabb volt s a vár lebontása után hosszú évek munkájával töltötték föl a vár rommaradványaival és az elpusztult házak törmelékeivel a mai színvonalára. Az egész Papnevelő-utca és Budapesti-főút kezdő utvonalának (1 —14. számú) házai mind mozognak, mert nem szilárd, hanem hordott talajon épültek. Ez a talaj még ma is süppedékes, a házak új alárakás után is szállanak. Ezért van, hogy a házak falai repedezettek, a tetőzetek éle pedig hullámvonalat ír le. Legjobban látszik ez a görbe Papnevelő-utca ódon házain. Ugy az utca, mint a házak színvonala legalább 5 méterrel emelkedett két-három évszázad alatt. A Gizella-köz alatt 5 méternyi mélységben török kocka-kövekkel kirakott utcát látott a házát újból alapoztató Freysinger Lajos dr. királyi tanácsos. Háza alatt pedig 3 méter mélységben török sütőkemencére akadt, Amikor a mult század 80-as éveink végén a városi csatornát a Budapesti-főút kezdő részén építették, 2— 3 méter mélységben függőlegesen beásott kemény fagerendákra akadtak. A gerendák között fűzfa-vesszőfonat volt húzva. Ez az 1 — l

1^ méter magasságú palánk a Székesegyház-tér felől a Ferencrendiek templomának irányába haladt a Duna felé és rézsut metszette át az utcát. Egy-két méternyi közben több ilyen sövényfalat kellett a csatornának áttörni. Minthogy nádasgyökereket, turfatömböket is találtak, azt kell hinnünk, hogy ez a hely mocsaras volt. Valószínű, hogy a