Tragor Ignác: Vác vára és képei (Vác, 1906)

IX. A régi Vác helyének megállapítása

172 YÁC VÁRA ÉS KÉPEI. A hatvani kapu fala ebbe a két házba volt beépítve, úgy, hogy csak az íve látszott ki belőle. A nagyíves kapu körülbelül négy méter magas volt s a fala fél méter széles.

1 A városfal a Széchenyi-utcán túl a Zichy- és Káptalan-utcai háztelkek érintkező vonalában haladt tovább a Kossuth-utca felé. Noha kőfalnyomokat csak a Korona vendéglő és G-utmann-ház között (vagyis a Vásár-tér 1. számú ház Széchenyi-utcai oldala és a Széchenyi-utca 11. számú ház között) látunk, de fönti állításom valódiságát az Althann-féle telekkönyv bejegyzési adatai kétséget kizáró módon igazolják. Ebben a Grrundbuchban ugyanis az egyes házak leírása közölve és méretei hitelt érdemlően adva vannak. A Káptalan-utca házainak hossza a térképen is megrajzolt városfalig terjedt és a 227. számú háztól kezdve a 219. számúig a következő méreteket mutatja: 49, 49, 47, 47, 45, 45, 44, 43 és 41 öl. Ez teljesen összevág a mai kataszteri térképen ez alapon történt pontos kimérésem és utána számításom eredményével, vagyis azzal, hogy a városárok és városfal az említettem utcák házai között vonult végig. A helyszínén tett szemle is igazat adott föltevésemnek és igazolta a telekkönyv adatainak helyességét. A Káptalan-utca 4—14. számú házaihoz tartozó kertek mind jóval alacsonyabban fekszenek az udvaroknál, világos jeléül annak, hogy a telkek e része már a városfalon kívül haladt árokba esett. A Széchenyi-utca 1680 előtt megvolt már az ő házaival, az előbb Péntek-utcának nevezett Zichy-utca házait pedig akkor építették a Káptalan-utcával párhuzamosan, amikor a várfal elvesztette már sztratégiai jelentőségét s a város az árkon kívül is terjeszkedni kezdett. Az Althann-telekkönyv 208. számú házánál említett és a hozzácsatolt térképen is megjelölt Rádi-kapu az én szerény véleményem szerint nem állott fönn soha. Az 1680. évi térkép u. i. a Rádi-kaput nem ösmeri. A Rádi-, később Paradicsom- majd Kossuth-utca e térképen nincsen föltüntetve, világos, hogy ez az utca a XVII. század utolsó éveiben tört magának utat a városfalon. Ezt azt áttörést nevezték el kapunak arról az útról, amely a legközelebbi községgel, Ráddal tartotta fenn az összeköttetést. Ily módon nem állapítható meg az sem, vájjon a Kossuthutca 6—8 vagy 8—10 számú házai között vonult a régi fal és árok. 1 Csincsara György öreg polgár előadása.