Tragor Ignác: Vác vára és képei (Vác, 1906)

VI. A váci képek osztályozása és e képek alapján vont okszerű következtetések

158 YÁC VÁRA ÉS KÉPEI. az oldalpart meredekségét jelzi, mert a városon és váron túl is ilyen eséssel bír a part, helyesebben ilyen módon van rajzolva. Palliszád nem vehette körül, mert a cölöpzet világosan mint ilyen : felül hegyes fatörzsekkel, cölöpökkel van megrajzolva a vár körül. Ha a Duna megáradt, vize a város magas és meredek partját verdeste, azért erre felé nem volt árokra szükség, de a többi oldalairól a földből árkokat metszettek, abba a Duna vizét beléengedték, úgy hogy ez a víz körülfolyta, A Siebmacher-rajzán azonban a város nyugati és északi oldalait is földtöltés védi. Valószínűnek tartom, hogy a kép igazat mond. A török uralom kezdetén egyszerű földhányás elegendőnek látszott a város védelmére, de idők folyamán a különösen erről az oldalról, Nógrád felől sűrű megismétlődő támadások visszaverésére erősebb védelemre volt szükség és kőfalat építettek. A későbbi képeken már helyesen foglal helyet a kőfal, a helyszínén tett nyomozásaim eredményeként pedig a kőfal a város ezen oldalain határozottan kimutatható. A metszetek alapján csak nagyjában sikerült megállapítanom a vár és az erődített város topográfiáját. És ez az előadottak után természetes is. Eljárásom az volt, hogy a metszetek rajza után beállítottam a képet a városnak egyedül fennmaradt bástyája, az úgynevezett Hegyes szerint és úgy kutattam nyomról-nyomra. A hajdani Sáros-kapu névvel megjelölt Széchenyi-utca 14. számú Bartos-ház támasztó-pontul szolgált további kutatásaimban s a vele szemben álló Széchenyi-utca 11. számú ház oldalfalában és pincehelyiségeiben csakugyan sikerült fölfödöznöm az erős kőfalat. Tovább nem is haladtam már positivus alapon, csak sejtelmek és okszerű következtetések útján birtam a várfal romjáig eljutni. Az ívalakban haladó Attilla-utca egyenesen nekivág a várnak s a 7jichy- és Káptalan-utcákkal való folytatólagossága sem szakad meg, azonfelül , pedig szép kerekdedséggel domborítja ki a város egykori területének képét. A Konstantin- és Székesegyház-tereken szabadon álló pincelejárókból sejtettem, hogy e terek fölött házak állottak. Ez a körülmény csak megerősített föltevésemben. A vár és város közötti összefüggést azonban sehogysem sikerült megtalálnom. Segítségemre jött azonban a püspökség uradalmi levéltárában őrzött Althann-féle telekkönyv.