Ikvai Nándor (szerk.): Bél Mátyás Pest megyéről - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 10. (Szentendre, 1977)

II. rész. A megye leírása járásonként - III. fejezet. A pilisi járás

lükkor a Dunán inneni és túli vidékről elűztek? Inkább ezekre gyanakszom, hiszen akkor Pannónia-szerte ők uralkodtak nagy területen. Bizonyára a hegyek közt, összeszűkült mederben folyó Dunán az átkelést akarták ezen a vidéken biztosítani, vár felállításával. Visegrád szláv kezdeteiről ezek a legnagyobb valószínűség szerint igazak.

Túróczy László (Magyarország rövid történelme 52. oldal) távolabbra helyezi a bölcsőjét, amikor ezt mondja: „Először a pannonok alapították, maga az elnevezés világosan mutatja, mert a hun sohasem adott szláv nevet a várának.” Kételkedem abban, hogy ez helyes lenne. Azonkívül ugyanis, hogy még azt nem döntötték el, hogy milyen nyelven beszéltek a pannonok (lásd Lazius, de Migrat IV. könyve 122. és következő oldalak), akiket a rómaiak leigáztak, városaik egyáltalán nem voltak, hanem csak szántóföldjeik és a rokonság által birtokolt falvaik, amint Appianus ismerteti az illyricumi állapotokat Augustus viselt dolgairól szólván.

S miért van az, hogy abban a távol eső korban Visegrádról semmi említés sem történik, sem az útleírásokban, nem a históriában. De hiába keresnénk a vár nevét Attila történetében is, pedig abban szerepelnie kellene, ha Visegrád állott volna már, amikor neki Sicambriában volt a székhelye. Azután a Nagy Károly által az avarok ellen viselt háborúk évkönyvei sem említik a visegrádi várat. Azt a véleményt kell tehát elfogadni, hogy a rómaiak, akárcsak a hunok és az avarok, nem ismerték Visegrádot. Mert hát végül is a későbbi szlávok vagy marahánok alapították és nevezték el fekvéséről. Erről az azonos nevű megye székhelyének, Nógrádnak az elnevezését illetően a maga helyén szólunk majd.

Akik a várat „Vicegradum”-nak nevezik, a magyarok szokását követik. Amint azonban ez a szláv elnevezés megállja a helyét, a német név ellenkezőleg, ök ugyanis a még virágjában levő várat divatból kiment szóval „Plendenburg”-nak keresztelték el. Ez pedig teljesen érthetetlen, mert ha a német szó „vakvárat” jelent, ahogy a szavak indokolják, ez a legkevésbé sem illik e magas fekvésű, nyílt helyhez, amelyről a környező hegyekre és völgyekre kilátás nyílik. Ezért azt gondolom, valami véletlen folytán, amit nem ismerünk, kellett, hogy kapja ezt a nevet. (Hacsak azt nem gondoljuk, hogy a várnak eltakart, s aztán hirtelen feltűnő magassága a nézők szemeit úgy elkápráztatta, hogy azok könnybe lábadtak, s ezért mondták a németek „vakszem”, magát a várat pedig ,,vakvár”-nak.)

87