Ikvai Nándor (szerk.): Bél Mátyás Pest megyéről - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 10. (Szentendre, 1977)
II. rész. A megye leírása járásonként - III. fejezet. A pilisi járás
III. FEJEZET A PILISI JÁRÁS A PILISI JÁRÁS VÁRAIRÓL Budáról távozván, azokhoz a várakhoz érünk, amelyekkel egykor bőven el volt látva a pilisi járás egyrészt szórakoztató pihenés céljából, másrészt a vidék védelmére. Ezek közül I. Lajos halála után a budai volt a legjelentősebb. Mivel azonban ez az erődítmény a várossal össze volt kötve és sorsa is mindig ugyanaz volt, nem beszélhetünk mind a kettőről külön-külön. Tehát a többiről essék szó, amelyek még ma is állnak, vagy csúful romokban hevernek. Ezt pedig szokásunkhoz híven úgy hajtjuk végre, hogy mindegyiknek kezdjük az eredetével, és ismertetjük azokat a változásokat, amiken egészen a jelenkorig átestek. a) VISEGRÁD VÁRA 1. § Visegrád nevének eredete. Miért nevezik a németek Plendenburg-nak? Visegrád neve szláv eredetű, s „altum castrum”-ot jelent. („Hrad” t.i., illetve más kiejtés szerint „Grad” várat, „Wissy” pedig szláv nyelven magasabbat jelent.) Elképzelés szerint ez az elnevezés onnan ered, hogy ez az erődítmény egykor két várból állott: egy felső és egy alsó várból. Így írja le a fekvését Istvánffy is (a XVI. könyv elején, a 272. oldalon): „A vár — úgymond — kettős, az egyik, a kisebb a Duna partján fekszik, a másik, a nagyobb, amelyben a szent koronát őrizték, egy igen magas és majdnem megközelíthetetlen hegy csúcsán emelkedik, s egyik sem szorul a másik segítségére, kivéve, ha a felső vár katonáit a szomjúság gyötri.” Itt tehát az erődítmény elhelyezése adott módot az elnevezésre. Ebből viszont nyomban azt is ki lehet következtetni, hogy a vár alapítását a szlávoknak, a hajdan oly hatalmas népnek kell tulajdonítani. De kiknek, kérdem. A régebbieknek, vagy azoknak a későbbieknek, akiket a magyarok az utolsó kijövete86
