Ikvai Nándor (szerk.): Bél Mátyás Pest megyéről - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 10. (Szentendre, 1977)

II. rész. A megye leírása járásonként - I. fejezet. A váci járás

29. Péczely, a Rákosnak ugyanazon a partján délre esik. Magyar falu, a Fáyak birtoka, illetve házasság révén a Rádayaké. Ezeknek itt van a csinosan, kastélyszerűen kiképzett lakóháza, s ezt a minap építette Ráday Pál, ez a nagyszerű férfi kellemes nemesi hajlékul. Szép innen a kilátás, s hozzá van építve a gazdasági udvar és a gyümölcsös. De a helység határa is szemet gyönyörködtető. A másutt kopár dombok itt fával borítottak. A közöttük levő vetések, szőlők nagy változatosságban díszítik a határt, amely részben homokos, de földművelésre is alkalmas. A Rákos-patak folyik el alatta, halastavak és malmok számára szolgáltatja a vizét, s öntözi az így bőven termő réteket.

P é ez el régtől fogva lakott, felerészben Ráday Pál, másik felében Fáy Ferenc örökösei a földesurak. Van 47 jobbágya (16 örökös, 28 szabad költözésül, továbbá 18 házas zsellére (2 örökös, 15 szabad költözésű, egy kilencvenéves öregember) és két molnár. A 67 összeírt családfő mind magyár. A jobbágyok közt három zsellért mutattak ki.

30. Csaba kissé lejjebb, a pataknak ugyanazon a partján, sík területen, de itt-ott erdővel. Ezt a falut csak nemrég szállta meg egy magyarokból és németekből álló telepes had. Laferti-birtok.

Csaba (Rákoscsaba) régtől fogva lakott, Laffert br. a földesura. Van jobbágya (17 örökös, 11 szabad költözésű, kettő özvegy), továbbá 11 házas zsellére (egy örökös, tíz szabad költözésű). A 41 összeírt családfő kivétel nélkül magyar.

31. Keresztár, annyira esik Csábától, mint amennyire ez Péczelytől, a Rákosnak ugyanazon a partján. És amint Péczelytől Csábáig a folyótól öntözött völgyecske egyre tágasabbá válik, Keresztúr táján sokkal nagyobb lesz és bőven termő kaszálókat hoz létre. Délről a falut egy kopár domb foglalja el. Magyarok lakják részben a földbe ásott helyeken, a barlanglakok szokása szerint, részben felül építkeztek. A falu szélét a Podmanicki-kúria díszíti.

Keresztár (Rákoskeresztúr) részben régtől fogva lakott, részben a közelmúltban települt, földesura Podmaniczky János. Van három örökös és 11 szabad költözésű háztartásfője (12 jobbágy és két zsellér), továbbá 18 szabad költözésű új jövevénye. Az előbbiek közül tíz magyar, négy szlovák nevű. A jövevények közül hét magyar, egy német és tíz szlovák. A 23 úrbéresen kívül az összeírás megemlít egy funduson és kenyéren élő három nemest, ezek magyarok. Végeredményben 20 magyar, 14 szlovák és egy német családfőt találunk. Rajtuk kívül még három magyar nevű urasági alkalmazottról tesz említést az összeírás.

32. Üllyő, az előbbitől keletre egy mérföldnyire sík és nyílt terepen, a pesti és szolnoki királyi úton, Keresztúrtól eléggé magas, részben erdős, részben fátlan dombok választják el, s ezek tövénél te70