Ikvai Nándor (szerk.): Bél Mátyás Pest megyéről - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 10. (Szentendre, 1977)

II. rész. A megye leírása járásonként - I. fejezet. A váci járás

annak az igen szomorú támadásnak az alkalmával, amikor a törökök a Vágón túli területre indítottak hadat és sok embert és állatot ejtettek zsákmányul és mindent felégettek, Vác sértetlen maradt. (Istvánffy, XXXI. könyv, 744. o.)

12. § A vár a törökök kezébe kerül, de hamarosan visszatér

Az 1602. évben minden másképpen történt. Azonkívül ugyanis, hogy Orsy Andrást (Ortelius, 614. o.), a vár parancsnokát július 4-én a vártól messzebb eltávolodván a lesben álló törökök elfogták és a jelenlevő őrségbeliek csak nehezen tudták kiszabadítani az ellenség karmaiból; maga a vár augusztus végén, a mieink indokolatlan félelme miatt, elveszett. Mert amikor a tündöklő Hasszán Székesfehérvárt nehéz ostrommal elfoglalta, s a már győztes sereg prédát keresve szerte kóborolt, a váciak messziről meglátva az ellenség csapatait, azt gondolták, hogy őket szándékoznak megtámadni, s a félelemtől elvesztve fejüket, először az ágyúkat a sáncokról leszállítják, majd puskaport helyeznek el a föld alatti üregekbe, s a várat felgyújtják és futva tartanak Győr felé, ahol a mieink téli szállása volt, a gépeikkel és poggyászaikkal együtt. De Hasszán Fejérvár elfoglalása után Belgrádba vezette vissza a seregét, s így a mieink végül is megszállták Vácot. Amikor Russwurm, akire a császár az az évi hadjárat vezetését marsall rangban rábízta, miután a Hasszán távozásáról tudomást szerzett, Mátyás főherceg javaslatára Győrből seregével megindult Buda felé, s az útjába eső Vácot, amelyet a mieink az ellenségtől való félelmükben elhagytak, kijavíttatta, s a Pest és Vác között fekvő Szentendre szigetének ugyanazon a helyén kettős hidat építtetett. (Istvánffy, XXXIII. könyv, 788. o.)

Azt olvasom, hogy három év múlva Bocskainak adta meg magát, ha ugyan szükség volt arra, hogy a prédáló katonaság által megszállt és magyar szokás szerint sánccal és árokkal körülvett romokat megadják. Istvánffy szerint (XXXIV. könyv, 821. o.) Verebéli János hajtotta végre ezt a cselekedetet: „Verebéli habozás nélkül átadta Vácot, de megengedték neki, hogy a helyén maradjon.”

Ide hívta aztán Bocskai össze azokat, akik az ő pártjára álltak, arra az ünnepségre, amellyel a vezírt akarta a Rákos mezején üdvözölni. Erről ezt mondja a történetíró (ugyanott, 836. o.): „Párthíveinek, akiknek a száma igen megnőtt a császári vezérek nemtörődömsége miatt, mert ők nem merték megvédelmezni azokat, akiknek a hűsége töretlen maradt a császár iránt, utasításba adta, hogy mennél nagyobb kísérettel Korponán és Vácott jelenjenek meg, amikor ő Pestre, illetve Budára utazik.” (Hogy ez így történt, feljebb már

56