Ikvai Nándor (szerk.): Bél Mátyás Pest megyéről - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 10. (Szentendre, 1977)

I. rész - b) A megye lakói és kormányzata

hozzáteendő, hogy mivel e két megye azzal a kiváltsággal rendelkezik, hogy nem tart főispánokat, hogy azért náluk is megtartassák a rend, elrendelik, hogy e két megye egyeteme minden évben összegyülekezik a törvényszék szokott helyére, s ott a szolgabírák választásának idején a tehetősebb nemesek közül bizonyos személyeket megválasztanak, s a szolgabírák ezekkel jogosultak és kötelesek minden pert, más megyék módjára, amelyeknek vannak fő- és alispánjaik, megítélni és az ítéletet végrehajtani.”

Amikor aztán Fejér megyét a török elfoglalta, Solt megyét is a pestihez csatolták (Miksa III. dekr. 52. te.). Ettől fogva tehát a három kis megyét együtt igazgatták és a főispáni méltóságot a nádorra bízták. A törvény szavai szerint (Lipót 1659. évi I. dekr. 76. te.): „A karok és rendek őfelsége rendeletéhez, valamint az 1492. évi 100. és az 1495. évi 20. és 24. törvénycikkhez kapcsolódva elhatározzák, hogy Pest, Pilis és Solt megyéket a fentebbi törvényekhez képest, régi jogukban megtartván, eme megyék főispáni hivatala az ezennel különösen e megyéknek adományozott hiteles pecséttel együtt Magyarország mostani és jövendőbeli nádorispán urainál legyen és ténylegesen megmaradjon, akikről különben is (Buda elvesztése után megszűnvén e város fővárnagyainak felettük volt hatósága) a főispáni teendők teljesítésében függésben voltak.” Az egyesített megyék első főispánja tehát Hadadi Veseléni Ferenc volt. Veseléni aztán 1667-ben, forradalomra való készülődés közben, Besztercebányán meghalván, a nádori méltóság, s vele együtt a megyék főispáni tiszte majdnem tizenöt esztendeig üresen állt, míg végül 1681-ben a soproni országgyűlésen Eszterházy Pált a király és a rendek egyező akaratával utódjául tették. Akkor tehát, e hivatalok helyreállítása után, már csak amiatt nem volt teljes a megye boldogsága, hogy Budán még a törökök uralkodtak. Miután azonban őket 1686-ban fáradságos ostrommal és véres rohammal onnan kivetették, a nádor a megyék első gyűlését sátor alatt megtartotta a megyebeliekkel, és ami a megye igazgatásában a törvények előírása szerint már régi feladatuk volt, azt a nemesség egyhangú szavazatával elrendezte.

Ugyanitt Varlein-t alispánná választották, valamint megválasztották a szolgabírákat és esküdteket, és semmit sem mulasztottak el, amiről azt gondolták, hogy az újraéledő megye javát szolgálja.

Több mint harminc esztendeig igazgatta Pál e megyéket, s már 1687-ben a Nagy Lipót által a szent római birodalom hercege címmel lett kitüntetve. Amikor aztán 1713-ban ez a nagyszerű férfi eltávozott az élők sorából, csak kevés ideig maradt betöltetlen a főispáni méltóság, mert a következő évben, amely a pozsonyi országgyűlés és Erzsébet koronázásától volt nevezetes, Károly egy percig sem habozott elrendelni, hogy a rendek által nádorrá választott gr. Pálffy Mik40