Ikvai Nándor (szerk.): Bél Mátyás Pest megyéről - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 10. (Szentendre, 1977)

I. rész - a) A megye általános leírása

sány zümmögéssel halad el a falu mellett, s mihelyt ugyanabban a völgyben kb. 2000 lépésnyit ment déli irányban, Isaszeg faluhoz érkezik, s a völggyel együtt a folyómeder is nyugatra fordul és az isaszegi és a péceli malmokhoz zúdul, s azokat nem annyira a víz bőségével, mint gátak szorításában hajtja egy halastóból leeresztve. Ugyanis ott egy tágas halastavat létesítettek az alatta fekvő malmok nagy hasznára. Péceltől ugyanazon az úton halad tovább Csabához, e szláv településhez, ahol szintén malmokat hajt. S nem kevésbé hasznos a malmok számára, amikor Keresztárhoz ér. E falu alatt már lassanként tágul a völgy, a közbeékelődő síkság fél mérföld szélességben távolítja el a dombokat. Ezen a mezőn szokták tartani a gyűléseket. Valahányszor ugyanis kiadták a parancsot, hogy az ország előkelői jöjjenek gyűlésbe, itt gyülekeztek; a Rákos körül ütötték fel táborukat, s fegyveresen, lóhátról tanácskoztak. A király sátra számára kiválasztottak egy halmot, amely még ugyanott, a folyó jobb partján emelkedik ki. A többi sátraknak a nyomai is, hol alacsonyabban, hol magasabban fekvő helyeken tűnnek fel. E kis folyó 3 mérföldnyi tekergő úton halad.

VII. Tapjo vagy Tapju, az előbbihez hasonló kis folyó. Latsod6 pusztánál ered, Süly falu felett. Amint emellett elhalad, keletre fordul, és Ság, Betska majd Szent Márton falvaknál vonul el. Mindegyik a bal partján fekszik. Azután erőteljesebben nyári napkelet felé kanyarodva sok pusztán át folyik ezen a vidéken, amíg a Zagyva folyóval nem egyesül.

VIII. Van még ezeken kívül több patak. Ezek szerte több forrásból keletkeznek, főleg azokon a részeken, amelyek erdővel vannak borítva, azonban nincs határozott nevük és jelentőségük sem.

Értékesebbek a hasznos vizek. Elsősorban híresek a budai források. Ezekről majd Budánál beszélünk bővebben. Elég most csak anynyit mondani, hogy sehol sincs egészséges vizekben gazdagabb hely, mint Buda környéke. Mert nemcsak meleg, hanem gyógyító hatású forrásai is vannak. Majd látni fogunk Budánál több kis folyót meleg, egészséges, jó ízű vízzel.

De valamennyi pilisi hegyben buzognak fel egészséges vizek a Duna közelében.

9. § Az éghajlat

Az egész megyében csodálatos az éghajlat változatossága, mert amerre a hegyek és erdők keményebbé teszik, ott télen hidegebb az idő, nyáron viszont kivételesen enyhe. Itt ugyanis mindig mozog a levegő, de gyakrabban csak szellő lengedezik s nem a szél fúj. Ezért életerősek az itteni emberek, erős tüdejűek és gyors észjárásúak.

24