Ikvai Nándor (szerk.): Bél Mátyás Pest megyéről - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 10. (Szentendre, 1977)

II. rész. A megye leírása járásonként - V. fejezet. Később Pest megyéhez csatolt falvak

3. Kösd következik Kis-Oroszytól elfordulva. Váctól egy szőlőtermő domb választja el. Erről már említést tettünk, amikor a nógrádi bort dicsértük. A kosdi föld, amely nemes és időtálló bort terem, teljesen megérdemli a dicséretet. A falu lakóinak a nagyszerű gyümölcsöskertjein kívül lehetősége van a gabonatermesztésre is, mert igen termékeny a föld. A Naszál-hegy, amelyről a maga helyén szóltunk, pompás dísze e vidéknek, de a szőlőtőkéknek is nagy hasznára van, mert a gyenge vesszőket veszélyeztető északi szeleket felfogja. Távolabb gyalogfenyővel borított alacsonyabb dombokat látunk. Ezeknek a bogyója ide csábítja a rigókat, s amikor eljön az ideje, e madarakat nagy számmal ejtik el. A falunak egyebekben ugyanaz volt a sorsa, mint Vácnak. Köztudomás szerint valahányszor az ellenség megkísértette Vácot, ugyanazt a szerencsétlenséget kellett Kosdnak is elviselni. A váci püspökség birtoka.

Kösd 1693 körül települt, földesura a váci püspök, 1728-ban van 51 magyar nevű jobbágya (köztük 14 féltelkes, 37 negyed telkes), továbbá 15 szabadon költöző házas zsellére. Mind a 66 háztartásfő magyar nevű.

4. Raád, a Kosddal szomszédos völgyben települt meg, a Vajai nemzetség falva. Ez is a bortermeléséről híres, mert ha nem is múlja felül a kosdiakat, vetekszik vele, főleg abban, amit a földesúri szőlők teremnek, ugyanis Tokajból telepítettek ide vesszőket. A falunak gabonatermelésre is alkalmas a földje, ha tisztességesen megművelik. A jobbágyok azonban annyira hanyagok, hogy még ekéjük sem igen van, amivel a földet megszántsák. Azért-e, mert teljesen a szőlőművelésre szentelték magukat, vagy a paraszti lustaságuk miatt, nem tudom. Attól kell tartani, hogy ha a parasztok nagyobb mértékben kezdik művelni a szőlőt, a földművelés hanyatlani kezd a nógrádiaknál.

Rád 1694 körül települt, földesura Vay Ádám, akinek itt kúriája van. Van 20 negyedtelkes magyar jobbágya és egy szabad költözésű, magyar házas zsellére az 1728-as összeírás szerint.

P e ne prédium (puszta), két részre oszlik, Alsópenc a váci püspök birtoka, Felsőpenc birtokosai Balogh Gáspár, Osztroluczky Pál és Pásztory Imre, akiknek itt majorságaik vannak. (1728-as adatok.)

156