Ikvai Nándor (szerk.): Bél Mátyás Pest megyéről - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 10. (Szentendre, 1977)

II. rész. A megye leírása járásonként - IV. fejezet. A jenői uradalom leírása

szétszóródtak a saját fajtájukbeliekhez. A Rákóczi mozgalma alatt aztán súlyos csapást szenvedtek az új falusi németek.

Vályogból építették fel a házacskáikat, s bár a határuk kicsi, kisebb, mint a szentmártoniaké, mégis, amennyire csak tudják, szorgalmasan állnak neki a földművelésnek. Szőlőt is kezdtek telepíteni, a sziget fekvésének és természetének megfelelő vöröset, a kiemelkedőbb hajlatokon. A talaj itt is homokos, a búzát nem termi, s csak akkor ad gabonát, ha trágyával ellátják és háromszor megszántják. Erdejük nincs, csak szerény bokrok a Duna partján. Ezen a részen vannak kaszálók is, hacsak az árvíz tönkre nem teszi. A földjüket kelet felől Ráckeve, északról Szentmárton és Csép, nyugatról a Duna határolja.

Újfalu (Szigetújfalu) 1708 körül települt svábokkal, földesura Savoyai Eugen herceg. Van 16 jobbágya (14 szabadon költöző, kettő özvegy) és kettő hasonló jogú zsellére. Az összeírtak német nevűek.

6. Lórév (a királyi ménesről nevezik így, mert azt valamikor vagy itt szokták átszállítani a Duna túlsó partjára, vagy ide hajtották itatás céljából.) Egy német mérfölddel Újfalu alatt, a nagyobb medernek ugyanazon a partján, kissé azonban távolabb a folyótól. Mert közte és a falu között rét, illetve berek terül el, fűz és más effajta fák bokraival. Ugyanezen a parton szomszédos hely a Cservicz nevű. Ebből azonban már semmi sem maradt meg, csak romok és konyhakertek, amelyeket a ráckeviek művelnek, bár a lóréviek azt állítják, hogy hozzájuk tartozik. Ugyanis Lórév fölött van egy negyed mérföldre, s ugyanannyira, talán kissé távolabb Ráckevitől. Lórévtől t.i. északra 1500 lépésre terül el.

A többi, mint Becs, tőle keletre fekszik, délre pedig Makád falu majdnem azonos távolságra. Így tehát ezek számára is szűkösen van terület, s az is sík és homokos. A gabonát csak akkor termi meg, ha trágyázzák és háromszor megszántják. Azon a részén, amely nyári délre fekszik, kevés kövérebb föld is akad, amelyen a búza is megterem, de ez is szorgalmas és odaadó mezőgazdasági művelést igényel, s a víz gyakran megkárosítja, ha a folyó kiönt. Hasonló a helyzete a réteknek is, amelyek azon a részen a folyó partján helyezkednek el. Van ezen a tájékon egy kis sziget is, amelyen a lakóknak faültetvényeik vannak. Máskülönben a faizás lehetősége itt is igen csekély és a földesúr kegyétől függ. Ezért aztán szalmával és cserjével tüzelnek. A legelő hiánya miatt szarvasmarhával nem sokra mennek. A lakosok néhány családra korlátozott rácokból állanak. Köztük vannak, akik Buda visszafoglalása után jöttek ide Szerbiából. Görög szertartásúak, vannak papjaik és templomuk, amit a saját költségükön emeltek, illetve állítottak helyre a falmaradványokból.

150