Ikvai Nándor (szerk.): Bél Mátyás Pest megyéről - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 10. (Szentendre, 1977)

II. rész. A megye leírása járásonként - III. fejezet. A pilisi járás

keztében az apjától kapott kincseket nyomorúságos módon elfecsérelte.

A királyi tanács ugyanis, amikor a trónt kérte, világosan megmondta neki: „Nehogy úgy tűnjék fel, hogy az előkelő urak Mátyás halhatatlan érdemeiről megfeledkeztek, a leendő király nála csak alacsonyabb rendű lehet.” Szerződést kötöttek vele, hogyha a királyi koronát és a királyi várakat önként átadja és az előkelőekkel egyetért, megkapja Bosznia, Horvátország és Slavonia királyságát, s mindazt a várost, falut, kincset, uradalmat, amelyet apjától örökölt és királynak ismerik el. (Bonfini ugyanott, 664. old.)

Ügy látszott, hogy ő meg is elégedett ezekkel a feltételekkel, de a párthívei felbiztatták, hogy ne egyezzék bele, főleg, amikor Zsigmond pécsi püspök és Űjlaky Lőrinc herceg támogatásával az ő lankadó párthívei új erőre kaptak. Vállalta tehát a legnagyobb veszedelmet, de Sárvíznél vereséget szenvedett. Beatrix királynő békítette ki, s vette rá nagy nehezen, hogy a megegyezésben foglaltakat elfogadja. (Ugyanott, a 669. oldalon.)

16. § A koronát Korvin János kiadja a király híveinek

De a koronát még Balázs, a budai udvar várnagya a János nevében Visegrádon tartotta, miközben az e célra összegyűlt főurak Ulászlót királlyá kiáltották ki, s ő egy díszes küldöttség által történt meghívás után Csehországból Magyarországra jött. Testvérét, Albertet, mint trónkövetelő társát, vele egyezséget teremtve, a királyi méltóság reményétől megfosztotta.

Ulászlót és mellette a főurakat elsősorban az izgatta, hogy a korona még az ifjú Korvin birtokában volt, s könnyen akadályt gördíthet a koronázás elé, ha előbb valaki más kicsikarja tőle. Ezért nyomban Visegrádra küldenek két gyalogosparancsnokot, hogy a koronát kiköveteljék, s ha azt azok, akik őrzik, nem tennék meg, nyílt erőszakkal lépjenek fel. Balázs először makacsul megtagadta az engedelmességet. Erre a várat szoros ostromzárral veszik körül, sőt itt-ott az ostrom is elkezdődik. Ekkor azonban Balázs, aki a várat az őrséggel tartotta, veszni látván a Korvin ügyét, s mivel segítő csapatokat sem kapott, többek tanácsára Orbán egri és Zsigmond pécsi püspöknek Korvin beleegyezésével a várat átadta, nehogy a haza örökös ellenségének tartsák. (Bonfini: Dec. ugyanazon könyv, 673. oldalán.)

Ez volt a magyar királyok alatt Visegrád első ostroma, s ez teljesen elítélendő, mivel a szent korona miatti polgárháborúban esett meg. Ugyanebben az időben ugyanis, amíg a korona őrhelyét ostromolták, először Bécs, majd Ausztria többi része is elpártolt a magya107