G. Sin Edit: Szentendre 30 éve - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 9. (Szentendre, 1975)
A kulturális élet 30 éves fejlődése
épül az új 16 tantermes középiskola, amely a gimnáziumon kívül a szakmunkásképző intézet számára is helyet biztosít. Jelenleg 9 főhivatású tanár dolgozik az intézetben, közismereti tárgyakból ma is működnek még óraadók. A tanulók gyakorlati képzése a nagyobb szentendrei üzemekben és a magánkisiparosoknál folyik.189 Az 1975—76-os tanévre a következő szakmákban hirdettek felvételt: autószerelő, gépi forgácsoló, gépszerelő, szerszámkészítő, villanyszerelő, asztalos, kőműves, szobafestő és mázoló.199 A szakmunkástanulók a kedvezőtlen feltételek ellenére is jól megállják a helyüket a különböző versenyeken. A Szentendre 1966. március 5-i számában pl. arról olvashatunk, hogy az iskola vándorzászlót kapott „A KISZ Pest megyei Bizottsága a Szakma Kiváló Tanulója versenyen legjobb eredményt elért iskolának” felirattal. A szentendrei intézetben szabadult szakmunkások felkészültségéről elismeréssel szólnak az őket alkalmazó üzemek, vállalatok vezetői is. Néhány szót az alap- és középfokú felnőttoktatásról: A Szentendre 1962. május 26-i száma szerint a városban 5538-an nem végezték el az általános iskola 8 osztályát. Egy 1964. május 20-i újságcikk szerint a város öt nagyüzemében dolgozók 45%-a nem fejezte be az általános iskola 8 osztályát. (A 45% nagy része természetesen az idősebb korosztályból került ki, akik még a felszabadul előtt abbahagyták iskolai tanulmányaikat.) Azóta sokat javult az arány: évről évre rendszeresen indítottak esti általános iskolai osztályokat a felnőtt dolgozók részére. A gimnáziumban évenként általában 100—160 levelezőtagozatos felnőtt tanult. Az 1960-as években igen eredményesen működött az esztergomi Bottyán János Gépipari Technikum Szentendrére kihelyezett levelező tagozata. 1963-ban kihelyezett kertészeti technikumi levelező osztály is indult. Szentendre, az ország egyik legkisebb városa, 1967 óta felsőfokú oktatási intézménnyel is dicsekedhet: A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1967. évi 13. számú törvényerejű rendelete katonai főiskolákká nyilvánította a Magyar Néphadsereg tisztiiskoláit. Ekkor alakult meg Szentendrén a Kossuth Lajos Katonai Főiskola. A főiskola előzményei a következők voltak: az 1947-ben létesített Kossuth Akadémia helyett néhány év múlva külön fegyvernemi tisztiiskolák alakultak. Egyik ilyen jellegű tisztképző volt a Táncsics Műszaki Tiszti Iskola, amely Szentendrén működött 1956-ig. 1957 tavaszán központilag összevonták a fegyvernemi tisztiiskolákat, megalakult az Egyesített Tiszti Iskola. 1957-157
